ENÚMA ELIS (enūma eliš…, „amikor fönt…”)
„Az emberiség egész történelmét végigkíséri valamiféle – nem emberi – entitás árnyéka.”
Tudjuk, hogy a „történelmet a győztesek írják” és, hogy „jaj a legyőzötteknek”.
Sokan mégsem kételkednek az elébük „tálalt” történelmi „tények” láttán.
A közelmúltunk történelme pedig rávilágíthatna, hogy mennyire könnyen becsapható az emberiség. Egy emberöltő alatt harcoltunk az oroszok ellen, majd tapsoltunk Rákosinak, majd forradalmat robbantottunk ki ellene, majd ezt ellenforradalomnak nyilvánítottuk, aztán tapsoltunk Kádárnak, szidtuk a kapitalistákat, majd rendszert váltottunk és szidtuk a kommunistákat, most meg szidjuk a demokráciát és tapsolunk az egy pártnak és vezérnek… Egy emberöltőn belül, egymással szöges ellentétben levő eszméknek tapsolt a tömeg. Nem az elvek és az igazság volt a fontos, hanem az érdek és a jólét. Nem csoda, hogy mára már azt sem tudják a legtöbben, hogy mit is akarnak, azt meg főleg nem, hogy honnan jöttünk és hova vezetnek birkaként bennünket. És ezt csupán egy bő emberöltő alatt el tudták érni.
Néhány emberöltő alatt elérték azt is, hogy Nimród népe elfeledje múltját és finnugornak higgye, és sajnos vallja is magát.
Jó néhány emberöltő alatt pedig elérték, hogy megtagadjuk Istenünket.
Helyesebben mondva, hogy elfeledjük, hogy kit tartottunk annak még régen, amikor még mi voltunk a győztesek, akik az igaz történelmet írták. Helyette elfogadtuk az ellenkezőjét, a sátánt. STN. De óriási a különbség ISTEN és SÁTÁN között.
Meddig menjünk vissza hát a keresésben, hogy „tiszta forrást” találjunk szomjunk oltására?
A kezdetekig.
Mondjuk az „ENÚMA ELIS” teremtéseposzig, de ott is a kezdetekig, mielőtt még a sumerokat leigázó feketefejű akkádok átírták.
(Egyébként a Biblia Ótestamentumának történeteit a zsidók a Babiloni fogságban lopott és átírt szövegekből készítették – 72 zsidó bölcs: enūma eliš)
Lásd, Vízözön-kő és társai… Utnapistim (Noé története, ami jóval korábbi, mint a Biblia.)
Ezért mondta XXIII. János pápa 1962-ben a megtalált sumer első Bibliára utalva, hogy:
„Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népnek (sumer, akkád, káld, babiloni) megmásított történelme. Szóval, kötve vagyunk valami ósdi judeizmussal…”
Meg is ölték nyomban …
Minő véletlen, hogy aki sumerológiát szeretne tanulni, az csak a héberisztika tanszéken teheti ezt napjainkban.
Ez olyan, mintha valaki magyar történelmet szeretne tanulni és csak a szlovák, vagy román tanszéken engednék…
Szóval, sumer:
„A hatodik tábla: 166 során Marduk befejezi a teremtést Lulla megformálásával (sumer LU.LU = emberiség). Az Embert megtervezi, hogy szolgálja az isteneket és legyen az égi világ és az alvilág örömére. Éa (ENKI)szerint azonban az Embert egy isten feláldozásával lehet csak létrehozni. Marduk Tiamat és Kingu feláldozását kéri az istenektől. Kingu felvágott ereiből csurgó vérből formázták meg az első embert.”
/Párhuzamként: „Isten az embert a hatodik napon teremtette, saját képmására.” (Biblia) Érdekes a hatos szám szerepe, ami egyébként a tökéletlenség száma – szemben a hetessel, ami a tökéletességé./
Ez a szöveg már akkád. Kicserélték a fő istent Mardukra.
Marduk = Jehova = Ármány = Sátán! (Egyébként Enki fia volt.)
Marduk sumer jelképe volt a vörös sárkány (illetve fehér bika is).
„Kihajították a Mennyből a hatalmas sárkányt. Ez az a régi kígyó, akit Ördögnek, vagy Sátánnak is hívnak, és aki az egész világot becsapja.”
/Jelenések 12:9/
Ezt a vörös sárkányt, Mardukot (Sátánt) egyszer már legyőzte Inanna. „Ménrotnak volt egy Ankisza nevű felesége, kitől két fia született: az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.”
Ankisza nevének sumer jelentése: „Ég-Föld szülte”.
Ő az, aki az Ég és a Föld között közvetít.
Ő Anahita, az Anunnakik nyelvén: Inanna. NAPBAÖLTÖZÖTT NAGYBOLDOGASSONY!
Talán nem véletlen a Biblia idézete:
„Azután egy hatalmas jelkép tűnt föl az égen: egy asszony, akinek a Nap volt a ruhája, lába alatt a Hold, a fején pedig korona tizenkét csillagból.”
/Jelenések 12:1/
A sárkány az asszony elé állt, aki már majdnem megszülte a gyermekét. Azért állt oda, hogy azonnal felfalja a gyermeket, amint megszületik.
/Jelenések 12:4/
De a sárkány vereséget szenvedett, és angyalaival együtt nem maradhatott többé a Mennyben.
/Jelenések 12:8/
Így már nem kétséges, hogy kivel viaskodott Nimród ősapánk: „Szír, arab, türk Geszták egyöntetűen arról írnak, hogy Nimród ősatyánk mikoron az emberek között kezdett naggyá válni, felment a Bábel tornyának 7. szintjére, megütközni az Ördögök urával, „aki akkoriban még az égben lakott”.
Az is érthető, hogy a pártus Jézus – akit a zsidók Nimród vérének (unokájának), magori mágusnak neveztek – miért mondta a zsidóknak Jehovára utalva, hogy:
„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”
Ezek után én elgondolkodnék, hogy Jézus Atyja a szeretet Istene helyett kit is imádatnak velünk a szent Bibliában…
No és mi a helyzet a „kígyóval”?
Régi zsidó írók megemlítik, hogy Izzás (Jézus, ISSA) és a népe az ősi kígyónak a leszármazottai. A János Apokrifonja nevű apokrif iratban Krisztus azt mondja magáról, hogy ő volt az édenkerti kígyó, aki a tanácsot adta Évának, hogy az egyen a Tudás Fájának gyümölcséből. Így lettünk mi magyarok a Tudás népe:
,,Ravaszabb a gonoszságra, mint az összes állatok, tudni illik, mint a föld bálványimádó népei, mert ők annak a régi kigyónak fiai, amely Évát elcsábította.”
ENKI (EA) sumer isten, jelképe a kígyó.
A sumerok szerint Enki Atya és Ninhursag (Ninmah) istennő teremtette az embert, és az istenanya szülte meg.
„Ezen időkben el lett ültetve egy fa, az egyetlen fa, Enki, a bölcs isten ültette az Eufrátesz partjára, mielőtt vitorlát bontott, és elment az alvilágba…”
„A tudás fájánál szózat hallatszott az égből, amely felkérte az ember párt, hogy egyen a tudás gyümölcséből, tudatosuljon a bölcsességben és folytassák a teremtést a földön. Itt a tudás, a tudat, az öntudat és a gondolkodás isten ajándéka az embernek.”
A fa törzséből, Uruk fiai faragtak egy csillogó trónt, Inanna részére……”
Enki volt, aki megmentette a vízözöntől az emberiséget, azzal, hogy figyelmeztette Utnapistimet (NapIsten Útján járót, a bibliai Noét) a közelgő vízözönre.
Ezt a titkot mondja el később Utnapistim a dédunokájának Nimródnak (Gilgames), aki átörökíti a vízözön előtti tudást az emberiségnek.
„Titokba avatlak be! Rejtett tudásába az isteneknek!„
– mondja Utnapistim (NOÉ), s elbeszéli a Vízözön igaz történetét, Gilgamesnek (NIMRÓD-nak)
Enki volt, aki a szkíta-pártus-pálos-táltos beavatásban (amit Jézus is megkapott és ami 72 óra, azaz három nap volt) részesítette Innanát.
„A nagy égből a nagy föld felé…”
Innina alvilágjárása:
„Házát elhagyta, az alvilágba szállt alá. A hét »erő«-t magára öltötte. Az alvilági hét kapu zárjait reteszeld el! Az Anunnák, a hét bíró, a színe előtt ítélkeznek. A beteg nő holtra válik, tetemét karóra akasztják. Három nap telt el, három éjszaka (mint Lázárnál is…).
A FÉNYLŐ Innina, Enki jóvoltából, az alvilágból távozóban.”
A szkíták Enkit úgy hívták, hogy „FÉNY ÚR”.
Aztán Marduk kiszabadult. Megmentette Ábrahámot, akiről Nimródnak a mágusok megjósolták:
„Thárénak született fia, Ábrahám, aki felnövekedik és nagyon megsokasodik, és hatalmas lesz. Megöli a föld királyait és földjüket örökségül veszi, ő és a fiai örökévé.”
(Jásár könyve 8:11)
„Ábrahám a káldeusok szent helyén a legnagyobb istenük szobrának kivételével , minden isteni jelképet összetört! Így Ábrahámnak Nimród elől menekülnie kellett! Ábrahám a NAPISTEN FIAI ellen fordult, s a mai napig is abban bízik, hogy Istene Jahwe, felmenti tettei súlya alól! De felmenteni bármi alól is csak a NAPISTEN tud!”
Marduk és feketefejű sáskahada a sumerokat támadta meg.
/Sumer: KI-EN-GIR = a Fényúr Országa, Enki népe./
En-Ki látta népének, a Nap Fiainak nagy ínségét, elküldte hozzánk égi követeit.
Elsőként is Fénylátót küldött, akit sumír nyelven Zarathustra-nak, Fényadónak neveztek, hogy a MEGREFORMÁLT ISIS NAPVALLÁS új hitével egységben forrassza össze a menekült szkíta törzseket.
(Platónék Nimródot tartották Zoroaszternek!!!)
A mágusok, a hét méd törzs egyikét alkották.
Zarathustra méd mágus pap-király volt, Fénylátó és Fényt sugárzó, aki ÖRÖKSÉGKÉNT hozta e földre az isteni titkokat, A-Ura-Mada Nagy Istentől kapott őstudást.
Zarathustra vallásában Jo-Tengri, azaz Jóisten mellé a Szűz Anyát, Anahytát helyezi, s ezt az isten-párt állítja a földi életnek példaképül. Médnek nevezett elődeinknek ez a jóságos (természet) hite alakította ki azt a társadalmi rendet, mely a méd mágusok vezetésével lelki nyugalmat és társadalmi jólétet biztosított az állam lakóinak.
Marduk és feketefejű sáskahada elsőnek a jámbor sumerokat támadta meg. Aki tudott, menekült. Ménrot, Kus Párduca és Inanna, az Égi Sólyom azonban eltökélten védelmezte a Tudás népét.
/A sumerok feketefejűeknek nevezték azokat, akik nem fogadták el az Égi Bölcsesség irányítását és az alapvető sumer erkölcsrendet./
Megbomlott az Ég Fiai között a békesség. Hatalmas ellentét bontakozott ki az istenek között.
Megkezdődött a harc a Föld birtoklásáért és az emberiség lelkéért.
Az igazság állt szemben a hazugsággal, a jó a gonosszal, a fény a sötétséggel.
A sémiták saját fajukkal szemben annyira elfogultak voltak és annyira irigyelték a virágzó sumer társadalmat és gazdaságot, a fényes isteni teremtést, hogy mindenáron meg akarták szerezni az irányítást, a hatalmat és kizárólag a saját maguk számára.
Megkezdik a sumer őslakosság módszeres pusztítását, szolgasorba juttatását:
- minden vezető állásba feketefejű kerül
- betiltja a sumér nyelvet,
- a sumér hitvilágot, hagyományokat és mítoszokat betiltja, illetve tartalmukat meghamisítva átírja érdekeinek megfelelően, így pl. Innana szűz-anyából Istar harc és szerelem istennő lesz, Nimródból, pedig Gilgames.
- bevezeti a templomi prostitúciót, ami a nők kötelező templomi szexuális szolgáltatását jelenti,
- új vallást és hitvilágot rendel el, melyben a véreskezű és bosszúálló Marduk-ot kell tisztelni,
- a földtulajdont privatizálja, vagyis feketefejűek kezébe adja,
- az őslakos suméreket úgy megadóztatja, hogy azok nyomorúságukban kénytelenek magukat rabszolgának eladni a feketefejű újgazdagoknak,
- a magzatelhajtást súlyosan bünteti vagyis a templomi prostitúcióban megalázott nőt bünteti, ha nem kívánja az így fogant gyermeket megtartani.
A nép menekül illetve ellenáll.
Az ellenállást a kusita hunok szervezik
Siralom Eriduért (Enki városa):
„Az üvöltő vihar befedte, mint egy palást, ráterült mint egy lepel. Befedte Eridut…
Eriduban zengett a tomboló vihar …..
Enki atya a városán kívül tartózkodott, Keserű könnyeket sírt…
A gonoszt hozó vihar kiment a városból. Keresztülsöpört az Országon, nem tesz különbséget jó és gonosz között…
A napvilág elsötétült.
Mintha a nap lenyugodott volna a látóhatár alatt, alkonyattá vált.
Mintha Anu megátkozta volna a várost, mintha ő egyedül lerombolta volna.
Mintha Enlil ítélete volna azon.
Eridu, az Apszu szentély, meghajolt, félelmetes sarkai szétváltak, leomlott a földre…
Lebontotta annak zikkuratját, a szentélyt ami az égig ér, bele egy romhalmazba…
… messze … a hatalmas istenek.
Enlil úr, országok (kur-kur-ra-ke) királya, gonoszul nézett Sumérra (Ki-en-gi-ra). Megdöntötte azt. Lerombolta.
Aruru, Enlil nővére lerombolta városát Iri-sağ-riget, Megtizedelte az Országot éhínséggel…
Inanna, Föld és Menny királynője, lerombolta városát, Urukot…
„Enki úr, ki látott valaha ilyen pusztítást mint a te városodét, Eriduét? Ki látott valaha ilyen szerencsétlenséget mint a te házadét, Apszu szentélyét?” …
Hercegi hatalom háza, hatalmas vízben álló — A víz visszahúzódott abból … Az ember sétálhat tágas ingoványán. Vad tövises cserjék növekednek benne…
Az ördögi gonosztevők lerombolták a házat, és annak szertartásait megzavarták …”
„Nimród, a vitéz király napjaiban tűz tűnt fel, mely a földből szállott föl; odament hát Nimród, meglátta, és leborult előtte.”
TUDJUK, HOGY A „TÖRTÉNELMET A GYŐZTESEK ÍRJÁK” ÉS, HOGY „JAJ A LEGYŐZÖTTEKNEK”.
„A Föld lakói imádják a Szörnyeteget. Igen, de csak azok, akiknek neve a világ teremtése óta nincsen beírva az Élet Könyvébe. Ez a könyv a Bárányé, akit megöltek.„
Jelenések 13:8
Akinek van füle, hallja meg:
„Aki fogságra való, az fogoly lesz, aki kard általi halálra, az kard által hal meg. Ekkor van igazán szüksége Isten népének az állhatatos kitartásra és hitre.”
/Jelenések 13:10/
A Vadállat hatalmat kapott és megparancsolta, hogy öljék meg azokat, akik nem imádták őt…
„Egy mítosz bölcs üzenete akkor hal meg végleg, amikor az, aki utoljára hallotta, anélkül távozik, hogy valaha elmesélte, vagy érthetővé tette volna másoknak. Modern korunk egyik legnagyobb tévedése az a vélekedés, hogy az új mindig, mindenben fölötte áll a réginek.”
/Bakos Attila/
Ez a történet persze nem ért véget, a mai napig tart a tér-időben, melyben egyik kultúrkorszak váltja a másikat, de a lényeg mit sem változott.
A nap arcúak küzdenek a feketefejűekkel, a világ világossága a vakvilággal.
Az egyén szerepe kiemelkedő, kik akarunk lenni, kik vagyunk, melyik urat szolgáljuk lelkierőnkkel.
