A GNÓZIS szó kiejtése is eretnekségnek számított.
A kifejezés görög eredetű, jelentése: TUDÁS.
Mi vagyunk a TUDÁS NÉPE.
„IDEJE VAN AZ ELTÉPÉSNEK, ÉS IDEJE AZ ÖSSZEVARRÁSNAK, IDEJE A HALLGATÁSNAK ÉS IDEJE A SZÓLÁSNAK. IDEJE VAN A SZERETETNEK, ÉS IDEJE A GYŰLÖLKÖDÉSNEK, IDEJE A HÁBORÚNAK, ÉS IDEJE A BÉKÉNEK.”
“Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól. És az nem lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet és a megértést.” — Wass Albert
A gnosztikusok a kiválasztottságban hittek: a titkos (vagy tiltott) tudomány nem nyilvánul meg bárki számára. A gnosztikusok a mesterüktől kapták a tudást, és ahogy gyarapodtak az ismeretekben, úgy kaptak különböző beavatásokat, mely tökéletesedésük és felemelkedésük útja is volt. (Elgondolkodtató, hogy a velük való leszámolás érdekében jött létre a rettegett inkvizíció…)
EREDETILEG A VALLÁSOK CSAK ÚTJELZŐ TÁBLÁK VOLTAK. MIND MEGKAPTÁK A „NAGY TANÍTÁST!
AZTÁN, IDŐVEL, EZEK A TANÍTÁSOK „KIÜRESEDTEK”, ÉS A VALLÁSOK AZON KEZDTEK VITATKOZNI, HOGY KINEK SZEBB AZ „ÚTJELZŐ TÁBLÁJA”.
ELVESZETT A TARTALOM…
„Ma csak elvétve akad olyan spirituális egyház, ahol tényleg BEAVATÁS történik. A legtöbb vallás csak ceremóniát tart, nem tudnak beavatást végezni. SEM JOGUK, SEM TUDÁSUK NINCS HOZZÁ.”
beszúrt megjegyzésem az előzőekhez: a romlott kaotikus egyház és leánykái, valamint a nagy egyházak, igen bizony sok fekete kötésű “beavatást” végez, pl. egy keresztelés, messze nem csak egy ceremónia
A tudományos keresés és a spirituális keresés az emberiség két nagy útkeresése.
Sokan azt gondolják, hogy a tudomány kibékíthetetlen ellentétben van a spiritualitással. A tudományos keresés a külső tér, idő és anyag világában fedez fel rendet, a spirituális keresés pedig a tudatunkban.
Mivel azonban a teljes valóság mind anyagból, mind tudatból áll, miért kellene a külső világ rendjének megértését célzó keresésnek kibékíthetetlen ellentétben lennie a belső világ rendjének megértésére irányuló kereséssel?
Voltak nagy kérdezők, akik eljutottak egy bizonyos igazsághoz és rendhez. Ezt a rendet nevezhetjük szeretetnek, együttérzésnek, harmóniának, bárminek. Ebből az állapotból próbálták meg közvetíteni az igazságot, amelyet megláttak, és szellemi vezetőkké váltak, akik köré a szervezett vallások épültek.
Ily módon az intézményesült vallások a spirituális keresés melléktermékei, mint ahogyan a technológia a tudományos keresés melléktermékeként fejlődött ki.
Miért van az, hogy a tudományos keresés annyira sikeres volt, de amikor tudatunk megértésére kerül a sor, az emberiség mint egész kudarcot vall?
Az egyik ok, amiért a tudományos keresés annyira előrehaladt, az, hogy a természetben, amely a tudomány területe, hatalmas rend uralkodik. A természet valamilyen mértékben bizonyos törvények szerint működik, és a tudomány képes volt felfedezni ezeket a törvényszerűségeket.
A tudományos keresés sikerének másik oka, hogy a megfigyelő és a megfigyelt elkülönülése többé-kevésbé lehetséges.
De amikor a spirituális kereséshez érkezünk, magunkba nézünk, és a megfigyelő maga a megfigyelt.
Itt nincs dualizmus.
A spirituális keresésben a tudás nem segít. Valójában inkább akadály. Amit Buddha felfedezett és kinyilatkoztatott, el tudom olvasni, és eljuthatok oda, hogy ismerem a buddhizmust. Mindez a tudás a buddhista filozófia professzorává emelhet engem, de a buddhista filozófia professzora nem Buddha!
Pusztán ismereteken keresztül nem tudom elérni azt a rendet, ami Buddha tudatában volt.
Így Buddha tanítványainak annak érdekében, hogy rendet teremtsenek saját tudatukban, mindent újból meg kell figyelni és újra felfedezni, amit Buddha felfedezett. Az ember nem tudja egyszerűen megtanulni. Valami másra van szüksége az ismereten túl, nevezetesen az igazság szellemi meglátására.
…voltak nagy spirituális tanítók. Az emberek azért tisztelik ezeket a tanítókat, mert elértek egy bizonyos tudatállapotot. De mit tettek követőik? Azt mondták: “Ez a tanító a mi gurunk, a mi megváltónk, a vezetőnk, ezért imádjuk hát őt.” Átvették szavait és terjesztették azokat. Egy szervezetet fejlesztettek ki, amiből a vallás kialakult. A követők nem jutottak el az igazsághoz; megelégedtek azzal, hogy terjesztik az “Igét”.
…a spiritualitás: keresés és kérdezés. Ha az emberi lények nem érnek el egy rendet tudatukban, nem spirituálisak. Ennek pedig semmi köze sincs a szertartásokhoz, az öltözékhez, a kiejtett szavakhoz vagy elolvasott könyvekhez. Semmi köze sincs a fejünkben található némi ismerethez.
…csak egyetlen féle spirituális elme van – a szeretethez, az együttérzéshez, a békéhez és harmóniához eljutott elme.
„AZ EMBERBEN REJLŐ ISTENI SZIKRA FELISMERÉSE RÉVÉN TÉRHET VISSZA A LÉLEK A VÉGSŐ, TÖKÉLETES, AZ ANYAGI VILÁG JELENSÉGEI MÖGÖTT REJTŐZŐ ISTENHEZ.”
AZ ÓKORI MISZTÉRIUMOK A VILÁG ÖSSZES TÁJÁN SZINTE UGYANAZT AZ „ŐS-TANÍTÁST” TARTALMAZZÁK (SUMER, EGYIPTOM, INDIA,TIBET…MAGYARORSZÁG!)
EZT A TUDÁST AZ ŐSKOR MINDEN NÉPE ISMERTE.
A héberek Kabbalának hívták, a hinduk az Upanishadokban őrizték, de ismerték a kínaiak és a kelták, és ismerték Mexikóban és Peruban és a Húsvét-szigeteken, az irániak Zarathustrának, a görögök Orpheusnak tulajdonították, és reánk is úgy származott, mint:
orfikus tudás, Isten kezéből való őseredeti értelem.
„A jelenlegi összes nagy vallások felismerhetően csak a vetületei egy ősi egyetemes vallásnak.”
Ez az egyetemes vallás a legrégibb kultúrájú népnek, a mi Hun-Szkíta-Magyar őseinknek a vallása volt, melyet egyenesen az élő Isten nyilatkoztatott ki évezredeken át az Ő nagy fiainak: Zarathustra, Buda [Buddha], Jézus és Mani [mágus átlényegülés] ŐK mind a mi Hun-Szkíta-Magyar népünk NAP gyermekei, az őshit szerint Isten fiai voltak.
A hellének Nemrotot tartják Zoroasternek.
Platón gyakran megemlékezett róla, hogy mind ő, mind Püthagorasz legjobb és legnemesebb tanaikat a mágusoktól tanulták. — Platón iskolájában is megjelenik a kiválasztottak csoportja, akik a „belső körben” kapnak helyet (innen a szó jelentése: ezotero ’belső kör’).
MANICHEIZMUS: A FÉNY VALLÁSA Az i.sz. III. században Babilonban született próféta, Mani alapította. A Fény Apostolának tartotta magát. Nagy hatással volt rá Zoroaszter vagy Zarathusztra, a nagy perzsa próféta.
AZ EMBERT A SÖTÉTSÉG ERŐI TEREMTETTÉK, DE EGY SZIKRÁT HORDOZ A FÉNYBŐL, MELYET VALÓS TERMÉSZETÉNEK FELISMERÉSÉVEL (GNÓZISZ) ÉS MEGHATÁROZOTT GYAKORLATOKKAL SZABADÍTHAT FEL. Az ember feladata az elkallódott Fényszilánkok felszabadítása és a Fény szolgálata.
„Ott hol a hosszú szoknyás királyi mágusok állnak, Emelkedik s süllyed zord Zoroaszter varázspálcája”
A mágikus világkép visszanyúlik az özönvíz előtti korokba, így az emberiség őskultúrája a magyarság révén öröklődött át a vízözön utáni emberiségre. A hagyomány szerint a mágikus tudás Nimród révén került be az özönvíz utáni emberiség világörökségébe. „A mágikus művészetek Nimródtól erednek.
MAG-ÚR..Mágus..Magas..Magor..Mágia ..Máglya (Szent égi tűz meggyújtása az anyag világ sötétjében) Tudatában a NAP RAgyog.
„A DOLGOK MÉRTÉKE, AZ EMBERISÉGNEK A LÉTEZÉSRŐL VALÓ TUDÁSA, AMELY MINDIG MEGVOLT, MA IS MEGVAN, DE AZ EMBEREK TÖBBSÉGE SZÁMÁRA ELVESZETT, ELTEMETŐDÖTT, MEG NEM VALÓSÍTHATÓ… ARRÓL NÉHA CSUPÁN EGY-EGY MAGÁNYOS EMBER, VAGY KISEBB ZÁRT KÖZÖSSÉG TUDOTT.„
”A HALÁL NEM LÉTEZIK” – ezzel a tudással még a tőle való félelem is eltűnik!
És ne felejtsétek: egyetlen ember sem, aki létezik, nem hal meg:
ÁTALAKULNAK A FÉNYBEN, ÉS MINT OLYAN LÉTEZNEK TOVÁBB. AZ A TITOK, HOGY EZEK A FÉNYRÉSZECSKÉK VISSZATÉRNEK AZ Ő EREDETI ÁLLAPOTUKBA, VISSZATÉRVE MEGELŐZŐ ENERGIÁJUK EGYIKÉBE.
Krisztus és néhányan mások tudták ezt a titkot.
VAN A LÉLEKBEN A FÉNYNEK EGY TÍPUSA, OLYKOR MEGEGYEZIK A LEGFELSŐ MENNYEI FÉNNYEL.
“Az ember Fény természetű, Bűntelen, Szépséges, Tiszta és Szabad, testbe zárt isteni Fény!”
“Fény van minden emberben.”
“Mindannyian, ti élőlények, egy hosszú ösvény eredményei vagytok, és évezredek óta járjátok a világok köreit, akárcsak én.” (reinkarnáció)
„Az a lélek, amely végül nem tudja legyőzni önmagát (azaz nem képes megismerni saját természetét), arra lesz kárhoztatva, hogy NE TEHESSE MEG A FELFELÉ VEZETŐ UTAT, és az anyagi világ fogja maradjon.”
“Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra.” — Weöres Sándor
Így indul el az ember fölfelé a kozmosz szféráin (hét szféra) keresztül.
Megszabadulva a kozmosz szféráinak hatásától, elérkezik a nyolcadik természetbe. Akkor megérkeznek sorban az Atyához és ÚJJÁSZÜLETNEK ISTENBEN.
A körülötted rejlő titkok mélyen ülnek.
Rejtve a múlt misztériuma.
Keresd azt kulcsaimmal,
És biztosan megtalálod az utat.
A hatalomhoz vezető kapu rejtve
De aki eléri, rajta átmehet.
Tarts ki a sötét ösvényen.
Juss túl a sötétség lakóján.
Emeld tekintetedet a Fény síkjára,
És a Fénnyel egy leszel.
EZ A BOLDOG VÉG AZOK SZÁMÁRA, AKIK BIRTOKÁBAN VANNAK A TUDÁSNAK:
„HOGY ISTENNEL EGGYÉ VÁLNAK.”
Életfa, világfa,
születésbe-halálba,
világból világba.
Égig érő fának
leveles hét ága,
összeköt és megtart:
táltosok létrája.
Gyökere és törzse,
pompás koronája
a három világot
szemünknek mintázza.
Földi élet fakad
erős oltalmába,
Égi tudást ad át
lombja – suhogása.”
„Minden Belőled, Te Mindenben.”
„Beszéltem, Testvéreim – most a szívemben újra csend és béke honol!”
Ne legyen nyugtalan a szívetek!
Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakáitok!
-a „fogadós”-