Vadkörtefa árnyékában
Öreg táltos ül magában.
Három napja, hogy nem evett,
Csukott szemmel nézi az Eget.
Vállán fehér holló figyel,
Hétfokú létrára ő felügyel.
Repülj holló, lélek – madár,
Égi Atyánk ma hazavár!
Két világ közt vezesd lelkem,
Napatyánkat meg kell lelnem!
Csodaszarvast, Turult kérem,
Áldják meg a magyar népem!
Vadkörtefa fényben úszik,
Az öreg táltos így búcsúzik:
Földi utam végéhez ért,
Fent küzdök a Nemzetemért!
Árva holló ne búsuljál!
Valaki vár a vackorfánál.
Fehér dobom, táltos dobom,
Szarvasbőrből, őrá hagyom!
Aranyhangú dob megdobban,
Hetedhét Világ Fénye lobban!
Sok ezer másik felel rája,
Él Boldogasszonyunk Hazája!
https://youtu.be/_H1tiWRZbCQ