XV. KIEGÉSZÍTŐ SMARAGDTÁBLA

XV. KIEGÉSZÍTŐ SMARAGDTÁBLA

(A Titkok Titka)

Nos, összegyűltetek gyermekeim
hallani a Titkok Titkát,
melyet azért adok át, hogy feltárjátok az Isten-embert,
és az örök élet kulcsa nálatok legyen.
Egyszerű szavakkal szólok most
a feltárt misztériumokról.
Semmi sötétet nem mondok én.
Nyisd ki füled.

Halld és engedelmeskedj szavamnak.
Először a sötétség béklyójáról szólok,
mely téged a földi szférához láncol.
A Sötétség és a Fény egy természetű,
csak látszatra más,
mindkettő egyazon forrásból származik.
A Sötét nem más, mint rendezetlenség,
A Fény pedig Rend.
Az átváltoztatott rendezetlenségből lesz
a Fények Fénye.
Ez, gyermekem, léted célja;
a Sötétség Fénnyé alakítása.
Halld most a Természet misztériumát,
az élet lakhelyéhez,
a földhöz való kapcsolódását.
Tudd meg, hogy lényed hármas,
fizikai, asztrális, és elmebeli, és mindez egyben.
Mindegyik elem további három minőséggel bír;
ez összesen kilenc; ami fent van ugyanaz, mint ami lent van.
A fizikaiban ezek csatornák,
a vér, mely Örvénylő mozgásban áramol,hatva a szívre, hogy verése állandó legyen.
A mágnesesség mely az idegszálakon fut,
elviszi az energiát a sejtekhez és a szövetekhez.
Az Akasha, mely a vékony, de még fizikális
csatornákon áramol, betölti azokat.
Mindhárom egymással összhangban áramlik,
a testre mindegyiknek hatása van.

Ezek alkotják a váz keretet, melyen a finom éter áramlik.
Ezek uralmában rejlik az Élet Titka a testben,
a beavatott saját akarata szerint bánhat velük,
ha dolgát elvégezte, le is mondhat róluk.
Hármas az asztrális természete
közvetítő a fentiek és a lentiek között;
nem fizikai, nem szellemi,
de képes le és fel szállni.
Újra és újra jusson ez eszedbe.
Hármas az elme természete.
Hordozója a Nagy Akaratának
Éltedben az ok és okozat bírálója.
Így alakul a hármas lény,
melyet felülről a négyes irányít.
Az ember hármas természete fölött és mögött
él az igazi Szellem-Én.
Négyes természetű,
fénylik a lét minden síkján,
tizenhárom az egyben ez, a misztikus szám.
Az ember természete alapján a Testvérek feladata a következő:
mindegyik a lét feltárulkozását irányítja,
mindegyik az Egyetlen szószólója.
A földön az ember rabságban él,
földhöz köti a tér-idő köteléke.
Mindegyik bolygó körül rezgő hullám köröz,
és köti az embert a síkhoz, melyben ki kell bontakoznia.
De a szabadulás kulcsa benne rejlik.
Igen, a szabadság legbelül. Ha elszabadítottad éned testedtől,
szállj a földi sík legszélsőbb határához.

Mond a szavakat: DOR-E-UL-LA. (TUR-UL-LU)
Akkor fényed egy időre felemelkedik,
és szabadon átmehetsz a tér határán.
Egy ideig a Nap idejének feléig (6 óra)
szabadon szállhatsz a földi sík határain át,
nézd és ismerd meg, kik mögötted vannak.
Igen, a legmagasabb világokba juthatsz.
Lásd saját lehetséges kibontakozásod magaslatait,
tudd a lélek minden földi jövendőjét.
Testedhez vagy kötve, de erőddel szabad lehetsz.
Ez a titok, mely a rabságot szabadsággal helyettesíti.
Nyugtasd elméd.
Pihenjen tested:
tudatában csak annak légy, hogy a testtől szabad vagy.
Összpontosítsd lényed a vágyakozás céljára.
Gondolj egyre csak arra, hogy szabad leszel.
Gondolj e szavakra: – LA-UM-I-L-GAN –
De csak azokat kik bölcsességem keresik
viszi e hang a kívánt helyre,
ha a test rabságából saját akaratból elszabadulsz.
Halld a legnagyobb Titkot,
hogy az Amenti termeibe hogyan juss be,
és hogyan állj a hallhatatlanok termében az Urak elé.
Feküdj le, hogy tested pihenjen.
Nyugtasd le elméd, hogy gondolat ne zavarjon.
Tiszta legyen szándékod és elméd,
mert csak hibát hibára halmozol.

Lásd az Amentit úgy, ahogy leírtam a táblákon.
Teljes szíveddel kívánj ott lenni.
Állj az Urak elé szellem szemeddel.
Ejtsd ki az erő szavait (csupán elmédben), melyeket átadok
MEKUT-EL-SHAB-ELHALE-ZUR-BENEL-ZABRUTZIN-EFRIM-QUAR-EL.
Nyugtasd elméd és tested.
És biztos lehetsz, hogy lelked hívják majd.
Most odaadom a kulcsot a Shambalához,
ez a hely, hol testvéreim a sötétségben élnek:
a sötétségben, melyet a Nap fénye kitölt –
a Föld sötétjében, de a Szellem világosságában,
irányítóid ők, ha utam véget ér.
Tedd azt testeddel, ahogy meghagytam.
Menj a mélybe rejtett helyre.
Állj a kapu őrzői elé.
Kérj bebocsátást ezekkel a szavakkal:
„Én vagyok a Fény, nincs bennem sötétség.
Megszabadultam a sötétség fogságától.
Nyisd ki a Tizenkettőhöz és az Egyhez vezető utat,
hogy a bölcsesség birodalmába szálljak.”
Ha ellenkeznek, és ezt biztosan megteszik,
parancsolj nekik a következő szavakkal:
„Én vagyok a Fény,
számomra nincs akadály.
Nyissátok ki, parancsolom a Titkok Titkával –
EDOM-EL-AHIM-SABBERT-ZURADOM”
És akkor, ha szavaid a legmagasabb előtt
igaznak bizonyulnak, megnyílnak előtted a sorompók.
Most, elhagylak titeket.
Lemegyek és így fölfelé haladok.
Mennem kell a termekbe.
Nyerjétek meg az utat hozzám gyermekeim,
és legyetek igazi testvéreimmé.
Befejezem most az írást,
és kulcsként hagyom azokra, kik engem követnek,
mert csak nekik lehetek én a kulcs.

/Fordította: Hevesi Mihály, szerkesztette és lektorálta: Bakos Attila/

a reinkarnáció egyiptomi csapdái

Thot volt az a félisten, aki az atlantisziak tudását, örökségét átmenekítette Egyiptomba. Ennek a tudásnak a lényege az volt, hogy a fizikai síkra leszületett, az anyagba sűrűsödött lélek hogyan tudja magát tökéletesíteni, és ezáltal hogyan érheti el azt a szintet, amikor kilépve a reinkarnációs körforgásból, már egy magasabb síkra, dimenzióba kerülhet.

A teremtményeknek az a dolguk, hogy gyűjtsék a megtapasztalásokat, fejlődjenek és elérjék a tökéletesség állapotát. Tulajdonképpen minden léleknek az a vágya, hogy hasonlóvá váljon az ő Atyjához, Teremtőjéhez, a létrehozójához. A lelkek ezért születnek le, ezért vállalják el életfeladataikat.

A feladat többszörösen nehezített (de ettől szép 🙂 ), hiszen itt, a fizikai síkon, az ún. megnyilvánult létben van egy olyan dolog, ami a meg nem nyilvánult létben nem ismert fogalom, ez pedig az egó.

Leszületéskor a lélekhez szellem is társul. A szellem, azaz intellektus az, ahova az életünk során begyűjtött megtapasztalásaink kerülnek. Ahogyan gyűjti a szellem a megtapasztalásokat, érik őt számára jó és rossz hatások és ezek által kifejlődik az egója. Az egó nem más, mint a mentális immunrendszer, aminek az a feladata, hogy megvédje a teremtmények intellektusát a negatív dolgokkal szemben. A gond ott kezdődik, amikor az egónk önálló életre kel. Ez az a mechanizmus, ami által az egónk szépen-lassan belekeveredik egy hibás gondolkodásba, hibás vezérlésbe és elfelejti az eredeti feladatát. Így aztán a következő leszületéseknél szinte már tudatlanul születünk bele a fizikai világba és önkéntelenül követjük az adott kornak és az adott világnak a játékszabályait. Ez az az útvesztő, labirintus amiből a léleknek ki kellene keverednie ahhoz, hogy visszanyerje az emlékezetét, és az irányítást az életünk felett.
A lélek leghőbb vágya az, hogy saját magát tökéletesítse és eljusson abba a tökéletes állapotba amilyenné annak idején a teremtője őt megteremtette amikor még nem öltött testet. Vagyis hasonlatossá váljon a Teremtőhöz.

Az atlantisziak eljutottak eddig a felismerésig, és ők már a gyakorlatba is átültették ezt a tudást.

Ez volt az a tudást, amit később többek között az egyiptomiak is megörököltek és ez volt az a tudás aminek a nyomán, Thot irányítása alatt, a saját kultúrájukat és a saját társadalmukat felépítették. De másképpen kellett megoldaniuk a dolgokat, mint ahogyan ezt az atlantisziak tették, mert az atlantisziak sokkal magasabb rezgésű, finomabb energiájú lények voltak. Ők ún. félanyagi testben léteztek, ezáltal bizonyos rezgéseket sokkal könnyebben tudtak befogadni. Kristályok, fél drágakövek segítségével fogták be az égbolt, a kozmosz energiáit és ezek által töltekezve emelték a saját rezgésszámukat, míg elérték a tökéletes állapotot.

Mivel az egyiptomiak fizikai testben voltak, ezért nekik az ásványok, kristályok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az ő durvább, alacsonyabb rezgésű testük képes legyen ezáltal fejlődni, ezért kellett nekik piramisokat, hatalmas templomokat és nagyon-nagy obeliszkeket építeniük. Ezek az építmények a méreteik, az elhelyezkedésük, az építésükkor felhasznált anyagok, illetve a szakrális geometria ismerete alapján történő megtervezésük és felépítésük okán képesek voltak bevonzani az égboltnak, a kozmosznak, az univerzumnak a energiáit és képesek voltak ezeket az energiákat transzformálni, vagyis olyan rezgésszámra átalakítani, amit az emberi test még képes elbírni és amit képes aztán a saját fejlődésére felhasználni.

Az egyiptomiak megismerték az aurát, az energia központokat, megismerték ezeknek a hatásait a testre, a testünk sejtjeire és az idegrendszerünkre és úgy állították össze a tanulásuk, fejlődésük útját, hogy az az energia amit a piramisok, templomok, obeliszkek árasztanak magukból, az aurájukat és bizonyos csakrájukat töltse (az egyiptomi templomok a mai napig árasztják magukból ezeket az energiákat).
Azt mondták, hogy a test a fizikai létezéshez kell, de ezen kívül a létezés még hét másik síkon is zajlik. A nyolcadik sík nem befolyásolható, nem elérhető emberként, illetve csak a megvilágosodott, tudatára ébredt ember számára elérhető. Az egyiptomiak energiákkal is “táplálták” magukat, tudatosan töltekeztek, és ezáltal tudtak ők túllépni az anyagi valóságnak a síkjain és ezért láttak a dolgok mögé és ezért tapasztalhattak meg olyan dolgokat, amit mások nem.

forrás: Internet