A kaduceus segít nekünk belépni a spirituális világokba,
míg a Rózsakereszt megerősít minket ebben.
Két eshetőség van, amelyet a spirituális iskolázásunk során teljesen elkerülnünk kell.
Soha nem szabad kárt okozni senkinek sem tettben, sem gondolatban, sem szóban, sem azzal, hogy nem akartunk kárt okozni; lényegtelen, hogy szándékosan cselekedtünk-e vagy sem.
A második, hogy a gyűlölet érzését teljesen ki kell törölni az életérzésünkből, mert különben félelem érzésként jelenik meg újra; mert a félelem elfojtott gyűlölet.
A gyűlöletet a szeretet, a bölcsesség iránti szeretet érzésévé kell alakítanunk.
Létezik egy eszköz, amivel meg tudjuk akadályozni, hogy az ahrimánikus lények belépjenek a tudatunkba, egy szimbólum, amelyet életre kell kelteni bennünk.
Ez a Merkúr botja, a kaduceus, a fénylő bot, amelyet fekete kígyó és egy fényesen csillogó kígyó fon össze.
A kígyó szimbolizálja az asztrális testet. Az asztrális test minden este levágja bőrét, eldobva a kopott burkot. Ezt szimbolizálja a fekete kígyó. Az éjszaka folyamán új, csillogó bőrt kap, az asztrális test újonnan élő, gyönyörű irizáló bőrét pedig a csillogó kígyó szimbolizálja.
Ha bármilyen meditáció előtt életre keltjük magunkban, ez a szimbólum elűzi azt a zavart, ami tudatunkba akar jutni: az istenek hírnöke által a magasba tartott kaduceust, megmutatva az utat.
Amikor a kutató fejlődik és látnok lesz, az ahrimánikus lények képekben nyomják rá. Élősködő állatokat, patkányokat és egereket lát. Gyönyörű emberi arccal, de torz lábakkal közelednek hozzá a kísértések. Nem szabad áldozatul esni az ilyen képeknek.
A jó képek azok, amikor aki meditál, szfinxet (szeráfot) vagy kerubot lát.
A kaduceus még itt is arra van használva, hogy távol tartsa azokat a lényeket, akik lehúzzák.
Steiner, Rudolf.
A Rózsakereszt meditáció: Az emberi fejlődés archetípusa (pp. 97-98). Kindle kiadás.
Egy 1909. március 14-i előadásból.