A „KESERŰ POHÁR”

„Ó, nem voltam türelmes szenvedő.Testem a szenvedéshez nem szokott.Az élet nem edzett, csak puhított.” Lassan puhították edzett, Fénylő Nemzetünket tehetetlen, szürke, bamba masszává. Nem vettük észre, sőt, nem akartuk észrevenni és belenyugodtunk, hogy „lassan hervadtunk el, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”. A „titkos féreg foga” szétrágta az… tovább olvasom …

SZKÍTA, VAGY NEM SZKÍTA?

Körülöttünk az újítások jelszavai zúgnak, s cselekedni valóban muszáj, amíg élünk, változtatásokra folyton szükség van. tovább olvasom …

O P Á L O S R E N D

A lélek legyen nemes, olyan, amelyik nemesíti, jobbá, szebbé, teljesebbé teszi önnön mag(j)át, így a létet, az életet, s annak keretét, a Földet– mindenki számára. A nemesopál a fényt színeire bontja, és a világot színekkel teli pompázatos valósággá formálja. A nemesopál lehet fehér vagy fekete színű, miként a holló is… tovább olvasom …

HOLLÓ – FÉNYMAG – OPÁLOSREND

A Létet igazgató rend-szere fehérbarátainak, illetve magának a fizikai közegben testet öltő Rendnek mindig is kiemelt szimbólum, szimbóluma volt a Holló. Abból adódóan, hogy a Létezést, a Mindenséget, Evilágot értőkről van itt szó, ez a jelképiség a világ más tájain is megjelenik, ott, ahol szintén értik az élet lényegét, tértől… tovább olvasom …

FEHÉRBARÁTSÁG, PÁLOSSÁG LÉNYEGI ÖNVALÓJA

Pihe könnyű, felemelő, szabadon szárnyaló illetve befedő, ápoló. Anya, áldott állapot, a szülő, az életet adó, illetve áldást adó, áldással bíró anya, nő (teremtett világ, természet, Föld-anya). Lélek, ami éltető és adó, valamint ami körülvesz és véd. tovább olvasom …

A Sebhelyesarcú legendája

(feketeláb indián legenda) Kaptam, továbbadom… Az ősi világkép nem csak a mi népmeséinkben él még tovább… „A Sebhelyesarcú legendája” Réges-régen nem voltak háborúk, és békében élt minden törzs. Élt akkoriban egy ember, akinek volt egy csodaszép leánya. A falu legjobb és legerősebb ifjai kérték meg a kezét, ám ő mindegyiket… tovább olvasom …