Lélekmadár

Holló, holló, fehér hollóKét világ között kóborlóNap atyámhoz vidd el lelkemFöldi létem elengedtem Szárnyam nincsen, ezért kérlekNap atyámnál szebb az életVidd a lelkem lélekmadárÉgi atyám már biztos vár Elvinném én, szólt a hollóKét világ között kóborlóFelemelném, de oly nehézLándzsatollam ehhez kevés Föld anyának én itt hagyomHa elvinném, sírna nagyonLenti utad… tovább olvasom … →

Kerek erdőn fehér árnyak

Kerek erdőn fehér árnyakŐsi, titkos úton járnakHosszú idő óta várnakKerek erdőn fehér árnyak Fekete, szürke, majd fehérKi a tetejetlen fára felérRemeteként rejtezve élFekete, szürke, majd fehér Barlang mélyén kőkoporsóHűen őrzi hét szép hollóElsőből lesz majd utolsóBarlang mélyén kőkoporsó Koporsóban Nimród véreFény hatol a sötétségbeMegtörik az átok végreKoporsóban Nimród vére Kerek… tovább olvasom … →

Fehér holló

Lándzsatollas fehér hollóMagasan szállt fenn az égenA Naphoz indult, és én néztemMíg eltűnt az ég tengerében Fordulj vissza fehér hollóAz izzó Napban tollad megégDe a holló tovább repültÉs elnyelte őt a messzeség Elmúlt a nyár, hideg tél jöttHolló hangja szállt a tájonAz eget néztem, hátha látomTalán tudta, visszavárom De lándzsatollas… tovább olvasom … →

Bolondok hajója

Kiszáradt a Pannon-tengerSivatag lett a tájbólMéreg árad mindenfeléAz akkumulátor gyárból Debrecennek nincsen vizeA délibáb szomjan haltGúnyos kacajt sodor a szélJól átverték a magyart Egymást martuk kufár-szóraNem gondoltunk a jóraFelszálltunk és elvitt minketA bolondok hajója Bolond hajón bolond népségA kapitány is sültbolondKormányt markol, ki hozzáférA többi meg csak bolyong A hajóárbóc… tovább olvasom … →

Vándorcirkusz

Megjött a cirkusz, nagy a sátorMa égbe megy a cigány-táborA rabság örökös vándorai őkA tapsvihartól megrészegülők Már áll a zászló és fut a kocsiRajta ül a rettenetes HaragosiPorondmester lett a vén bohócAz orra krumpli, a haja kóc Ócska cirkusz, lyukas a sátorMég az állatidomár sem bátorFélve menetelteti a sok nyulatA… tovább olvasom … →

A vén varangy végzete

Íme, a szép lápot bűzös mocsárrá tettékPoshadt vizét láthatja, ki arra járKözepén, hogy nagyobbnak lássák, felfújva testétOtt pöffeszkedik a megvénült varangy-király Ebihal korában még senki sem félt tőleApró és szép volt, akár egy aranyhalDe mára kövér, vén varangy lett belőleAkit buta békák halmoznak el csillogó arannyal Dagadt, ragyás teste tündérrózsán… tovább olvasom … →

Kampánydal

Víg kampány van, áll a bál,A párt-nóta messze száll.Jönnek kurvák, gengszterek,Töltve már a fegyverek… Jobb a lagzi, mint a tor,Elfogyott a misebor…Nem bírta a bort a birka,Azt sem tudja, hogy ki nyírta. Bambán bámul jobbra-balra,Tanácstalan a nagy marha.Kire szavaz? Nem tudja…Ezt megint jól elkúrta! Ha veszítünk, az sem baj,Jobban élünk,… tovább olvasom … →

Nem dalol a költő

Nem dalol a költő, leteszi a kopott lantotKönnyes szemmel néz egy szomorú sírhantotSzomorú sírhanton egy árva kis virágotKetten siratják az elveszett világot Siratják mi meghalt: az igazat, a szépetHelyettük már az őrület vezeti a népetSzáműzött lett nálunk az értelem, a jóságA nemzet elméjét megszállta egy sötét kórság Rajta, rajta, győzzön… tovább olvasom … →

Április közepén

Április, április, szeszélyes és kedvesMagyarország választ, örömében repdesFészkében egy fecskepár felriad a szélbenAz ereszen át valaki most csúszik le éppenNézz az égre,Mondd, hogy fura,Fejünk felett vaskupola…Feküdj hanyatt, egyszer élünkErről többet nem beszélünk.Április közepén várlak, s ha majd négy év múlva látlak,Lehet, hogy megint ugyanúgy megkívánlak,Mint április közepén… Április, április, bolondok… tovább olvasom … →