Fehér holló

Lándzsatollas fehér hollóMagasan szállt fenn az égenA Naphoz indult, és én néztemMíg eltűnt az ég tengerében Fordulj vissza fehér hollóAz izzó Napban tollad megégDe a holló tovább repültÉs elnyelte őt a messzeség Elmúlt a nyár, hideg tél jöttHolló hangja szállt a tájonAz eget néztem, hátha látomTalán tudta, visszavárom De lándzsatollas… tovább olvasom … →

HOLLÓ – FÉNYMAG – OPÁLOSREND

A Létet igazgató rend-szere fehérbarátainak, illetve magának a fizikai közegben testet öltő Rendnek mindig is kiemelt szimbólum, szimbóluma volt a Holló. Abból adódóan, hogy a Létezést, a Mindenséget, Evilágot értőkről van itt szó, ez a jelképiség a világ más tájain is megjelenik, ott, ahol szintén értik az élet lényegét, tértől… tovább olvasom … →

MISZTÉRIUMMADÁR

„Ha a szívet kétség megszállja,kezdődik a lélek aszálya.Becsületvallást gyalázat kerget,hol egy szívben kettő ül nyerget:vállalkozó kedv és csüggedtség,hit mellett sivár hitetlenség.Ily kétszínű szív tarka-barka,fehér-fekete, mint szarka-farka.Az ilyen ember maga se tudja,égbe, pokolba visz-e útja.Az ingatag társ talpig feketébe öltözik,és hamarosan a sötétséghez lesz hasonlatos;míg a másik hűséges, szilárd elmévela fehérhez… tovább olvasom … →