KENYÉRTÖRÉS

Az utóbbi néhány írásomban gyakran előkerült az Igfon erdő. Gondolhatnánk azt is, hogy nyilván azért, mert az Érmellék a szívem csücske. De, ha egy kicsit figyelmesebben olvassuk a történeteket, egy kérdés kezd motoszkálni a fejünkben: Mit csináltak a Turul hercegek itt? (Zolta, Imre, Géza, László…) Az írások szerint vadásztak. Elfogadható… tovább olvasom …

Táltos Paripa

A Pilis barlangjában még ég a tűz, de az Ősök már nem ülnek körülötte.
Csend van, béke, határtalan nyugalom vesz körbe – valami új veszi kezdetét, valami új van megszületőben – ezt érzem, ez van benne a levegőben.

Figyelem a tűz pattogását. A lángnyelvek hirtelen hol fellángolnak és magasra csapnak, hol pedig egészen visszahúzódnak.

A tűzbe nézve révedek – régi korok emlékei térnek vissza emlékezetembe…

Révülésemből egyszer csak paták dobbanása ráz fel.
Velem szemben, a tűz másik oldalán egy fehér csikó körvonala bontakozik ki előttem és ölt testet.
Megrázza fehér sörényét, nyerít egyet, mintha üdvözölne.
Fejét le föl lobbálja, mintha közlendője lenne a számomra, aztán mélyen a szemembe néz:

  • Új idők jönnek, Új Időt jövendölnek…
  • A magyar visszaveheti méltóságát, jogos örökségét.
  • Az Ősök kiknek a szelleme meg volt köttetve, átokként földhöz voltak köttetve – most felszabadíttattak, magasan szárnyalnak, s mikor itt az idő visszatérnek.
  • Az idő itt van, mikor elérkezettnek látjuk a pillanatot, visszatérünk.

– szólalnak meg hangok a körülöttem lévő csendből feltörve.
Körülnézek, de nem látok a csikón és rajtam kívül senkit a barlangban.

A ló lehajtja fejét, egy pillanatra elrévedve a tűzbe néz, tekintete szomorúvá válik:

  • Elég volt már az idegen befolyásoltságból, vissza kell állítani az EGYSÉGES RENDET amit Őseitek ruháztak rátok.
    Megújítva hozzátok át a jelenbe, építsétek be, tegyétek működővé.
  • Ne legyetek egymás ellenére.
  • Magyar magyart ne káromoljon, egymásnak igazat mondjon.
  • Letűnt korok emlékei visszatérnek, a jelenben testet öltenek.
  • Merjetek,- merjetek elindulni, újat alkotni, a visszahúzó régit felszámolni.
  • Húzzátok ki a Nemzet testéből a kígyó méregfogát, amely megfertőzi, megbetegíti. Várjátok Táltoskirályotokat…

Egy másodperc töredéke alatt a csikóból csodálatos fehér paripává változott – csak ámultam, bámultam.
Végtelen szeretettel néz a szemembe, de a szomorúságnak még nyomát vélem felfedezni benne:

  • Megszenvedtétek már a múltat.
  • Alkossatok Új Jövőt, újítsátok meg a Nemzetet.
  • A vezér elindul, teszi a dolgát.
  • Kik értik a titkot, felismerik és követik Őt.
  • Beavatottak sora veszi körül, külsős embert ide be nem engednek.
  • A múlt fájdalmait ne szakítsátok fel újra és újra, hagyjátok begyógyulni az abból fakadó sebeket.
  • Bocsássatok meg azoknak, kik ellenetek és Nemzetetek ellen vétkeztek.
  • Haraggal a szívetekben nem tudtok tovább lépni.
  • Oldjátok fel, kit megkötöztettek, kit harag által megbélyegeztettek.
  • Oldjátok fel végleg felmenőitek megkötözöttségét.
  • Szabadítsátok fel megkötözött szellemiségeteket.

A fehér paripa közelebb húzódott a tűzhöz. Őfelőle már a tűz parázzsá változott. Egyszer csak azt látom, hogy beleharap az izzó parázsba, két lábra ágaskodik, orrlukából, szájából lángnyelvek törnek elő…
Felhorkan, újra négy lábra ereszkedik, aztán még kétszer megismétli az előzőben történteket – és lám csodák csodája – a fehér lóból, csodálatos Táltos Paripává változva áll előttem.
Méltóságteljesen kihúzza magát, büszkén néz rám.
Szemei csillagokat szórnak, homlokán a csillag felvillan…
Valami kimondhatatlanul különös bűvös erő lengi körül.
Fénylik és világít körülötte minden – az egyik ámulatból a másikba esem.

  • Itt az idő, hogy együtt lépjetek és a Hazáért tegyetek!
  • Előre nézzetek, de múltat ne feledjétek, büszkén megőrizzétek.
  • Büszkén vállaljátok azt, Akik Vagytok, és azt, amiért Vagytok – tárjátok fel küldetések!

S ahogy jött, úgy pillanatok alatt el is tűnt a szemem elől.
Még fel sem ocsúdtam a bámulattól, mikor hirtelen különös fuvallat lenget körül. Senkit sem láttam, de erős szellemi jelenlétet érzékeltem.
Beadták a tudatomba, hogy az Ősök szelleme vesz körbe.

  • Mi készen állunk.
  • Most Ti következtek! Alkossunk egységet, fogjunk össze.
  • Hozzunk Hazánkra dicsőséget, adjuk vissza a magyar becsületet.

Bólintok, a meghatottságtól még nem tudok szólni.
Szemem könnybe lábad, nyelem a könnyeimet, csak annyit tudok mondani – Rendben, továbbítom az üzeneteteket.

Áldottak vagytok Ti, s azok, Kik győzelemre viszik a Nemzet sorsát.
Isten – Isten.
Áldás!

Szokolai-Lendvai Katalin

gyógyító?

Csak az képes gyógyítóként megjelenni a másik felé, aki:

  • nem akar mindenáron segíteni,
  • nem akar megmentővé válni,
  • nem akar tanítani,
  • nem akar semmit sem elérni,

csak jelen lenni és mélyen önmagából, a legmélyebb énjéből felszínre hozni érzéseket, inspirációt, meglátást. Amikor pedig a flash megérkezik, akkor kétely nélkül, maximálisan lép és cselekszik. Csak a létezésünknek a legmélyebb szintjén, a semmi és üresség állapotában vagyunk alkalmasak arra, hogy akár segítővé vagy támogatóvá váljunk.

A jótékonykodás, a mindentudás felsőbbrendűsége, a jól tájékozott tanácsadás, a mindenre felkészült okoskodás, a minden kérdésre a legjobb választ adó magabiztosság halálosan legyengíti és összeomlasztja a segítettet. A hullámtermészetünk és a szabad szárnyalásunk porrá omlik össze a mindentudók magabiztossága, cukormázas negédessége, tudálékos okoskodása és mindenáron való segítőkészsége alatt.

Hiába mondja bárki az ellenkezőjét, minden az alaprezgés szintjén dől el.

  • Aki nem hisz önmagában, sohasem lesz jó edző vagy fejlesztő szakember.
  • Aki nem bízik az ugrás szabadságában, nem tud benne maradni a bizonytalanságban, a kontrollmentes kibontakozás erejében, az nem tud lelki támaszt nyújtani az útkeresőknek.
  • Aki másoktól függ és ki van szolgáltatva a felette állóknak, az nem lehet a változás követe.
  • Aki pusztán a tudására és a tapasztalataira épít, mit sem tud az inspiráció gyógyító erejéről.
  • Aki nem a saját poklaiból felépülve lép át a hit szabadságába és bízza rá magát a Mező irányítására, az nem lehet révész a gyógyítás útján.

Forrás: Sárvári György

GNÓZIS

A GNÓZIS szó kiejtése is eretnekségnek számított. A kifejezés görög eredetű, jelentése: TUDÁS. Mi vagyunk a TUDÁS NÉPE. „IDEJE VAN AZ ELTÉPÉSNEK, ÉS IDEJE AZ ÖSSZEVARRÁSNAK, IDEJE A HALLGATÁSNAK ÉS IDEJE A SZÓLÁSNAK. IDEJE VAN A SZERETETNEK, ÉS IDEJE A GYŰLÖLKÖDÉSNEK, IDEJE A HÁBORÚNAK, ÉS IDEJE A BÉKÉNEK.” “Nem annak… tovább olvasom …

Ezoterikus Tanok Egyháza

Az alábbi írás egy idézet Bodor Ernő tollából. (A címlapkép szintén tőle ered.) Szó szerint, akkor is, ha sok esetben már eljárt a lentebb olvasott egy-egy állítás felett az idő (kb. 2008-2010 lehet a kora), vagy egyáltalán nem értettem vele egyet akkor sem. A honlapjai eltűntek, onnan akartam volna idézni… tovább olvasom …

IBOLYALÁNG AFFIRMÁCIÓK

ÉN VAGYOK az ibolya tűz örök lénye !ÉN VAGYOK a tisztaság, Isten igéje !* * *ÉN VAGYOK az ibolya láng –Világít bennem most . . .ÉN VAGYOK az ibolya láng –E fénnyel ragyogok . . . ÉN VAGYOK az ibolya láng – Teremtő erővel . . .ÉN VAGYOK az ibolya… tovább olvasom …

KI A TÁLTOS? KI A MÁGUS? KI?!

Ez a kör már sokakban megfogalmazódott. Most leróva lesz összességben is hogy vÉgre KI-teljesedjen az IgazsÁg! Hogy miért? Mert amíg ezek a szélhámosok, aki pénzért adják a „tudásukat”, lelketeket, szellemeteket irányítva, az egységesítés ereje lassabban áll össze a Kárpát-medencében. Ki a táltos? Ki a mágus? Kinek van hozzá valóban képessége,… tovább olvasom …

TURUL NemzetsÉg: A Pártus Hun-magyarok

Pártus Birodalom [parni-párthosz-pártos] Nagy Arszák/Arsak [Uraság?] vezetésével alapította a daha-hunok vagy szkíták aparna ágából. Al-Biruni az Arszák dinasztiát, a Pártos Birodalom királyait a Chorezm királyi dinasztia családfájából vezeti le. Strabo pedig ezt mondja: …a Pártos Birodalom Arszák dinasztiájának megalapítói azok a dahák voltak, akik a Miótisz-tó [Aral-tó] mögött, az Oxus… tovább olvasom …