„A CSENDES TRAGÉDIA”

A modern kor gyermekei nem élik meg az egészséges gyermekkor élményét, ehhez tartozna például: az érzelmileg elérhető, megközelíthető szülők; egyértelműen meghatározott határok és erkölcsi minta, felelősség; kiegyensúlyozott étrend, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás; megfelelő mennyiségű, szabadban eltöltött aktív mozgás; kreatív játékok, a közös, önfeledt szabadidő eltöltése. tovább olvasom …

Az Ősműveltség

Magyar Adorján (részletek) Fajunk őshazája nem a Turáni Fennsík volt,hanem Közép-Európa Kárpát-Medencéje,azaz tehát Magyarország területe.” „Őseink, mivel ők a Napot az emberiség atyjául tisztelték, tehát miként a gyermek is szeretettel tiszteli s ha kell, szerető édesapját valamire szépen kérheti is, úgy tehát ők is néha szeretettel kérhették Napisten pártfogását, bár… tovább olvasom …

„SZAROS JANKÓ” ÉS A BŰZLŐ DÁNIA

„A legtöbb történelemkönyv a nagy gondolkodók eszméire, a harcosok bátorságára, a szentek jóságára és a művészek kreativitására koncentrál.Sokat mesélnek társadalmi struktúrák szövődéséről és felbomlásáról, birodalmak felemelkedéséről és bukásáról, technológiák felfedezéséről és elterjedéséről.Semmit sem mondanak azonban arról, hogy mindez hogy hatott az egyének boldogságára és szenvedésére.Ez a történelem megértésének legnagyobb hézaga…. tovább olvasom …

A “KISGÖMBÖC”

A stadion VIP páholyában szotyolát köpködő legfőbb ispán mindenáron a nép gyermekének szerepében szeret mutatkozni, disznókörömből issza a házi pálinkát, „spanol” a pékségben zsömléért, telerakja a puttonyát füstölt kolbásszal és húsvéti sonkával, miközben a strómanjai jobban gazdagodnak a nyomorunkon, mint az angol uralkodó. tovább olvasom …

A Hét Bölcs (6)

/Hamvas Béla: Scientia sacra II. c. művéből/ Amiért életünkben olyan keveset érünk el, mondja Baader, azért van, mert nem tudjuk önmagunkat a hetedik hatványra emelni. A történeti ember, különösen az újkori, s még különösebben a modern, magára hagyatva, elhanyagoltan, létének lényege felől tudatlanságban élve nem is érti, mit jelent az,… tovább olvasom …

A Hét Bölcs (3)

/Hamvas Béla: Scientia sacra II. c. művéből/ A beavatás hatalmas művének megértésére alig lehetne valami alkalmasabb, mint a hét bölcs példája. A beavatásnak az emberi életben egyedülállóan döntő jelentősége van. A nagy mű, amit az alkimisták magnum opusnak, a szellemi ember megteremtésének neveznek, hallatlan bonyolult, hosszas, nehéz és magasrendű. Ehhez… tovább olvasom …

A Hét Bölcs (2)

/Hamvas Béla: Scientia sacra II. c. művéből/ Az archaikus Görögország hét bölcse, az iráni csiradzsivi, a hindu szapta risi és a hagyományból ismert többi hetes bölcs-csoport, amelynek jelképe a csillagos égen a Göncöl szekerének hét csillaga és a hét bolygó, nem ténylegesen élő történeti személyek hetes kollégiumát jelenti. A hét… tovább olvasom …

A Hét Bölcs (1)

/Hamvas Béla: Scientia sacra II. c. művéből/ Az ősi egyiptomi hagyományból fakadó alexandriai eredetű, de annál sokkalta régibb az Uralom útjáról szóló értekezés – Hé basziliké hodosz -, amelynek Indiában a radzsa-jóga felel meg, azt mondja, hogy az ember először halandó szülőktől, apától és anyától, nehéz, anyagi testben, földi sorsba… tovább olvasom …