Íme, a szép lápot bűzös mocsárrá tettékPoshadt vizét láthatja, ki arra járKözepén, hogy nagyobbnak lássák, felfújva testétOtt pöffeszkedik a megvénült varangy-király Ebihal korában még senki sem félt tőleApró és szép volt, akár egy aranyhalDe mára kövér, vén varangy lett belőleAkit buta békák halmoznak el csillogó arannyal Dagadt, ragyás teste tündérrózsán… tovább olvasom …
A csordánál már semmi sem üti meg az ingerküszöböt. tovább olvasom …
„A kutya is megugatja éjszaka a Holdat, mégsem sötétedik el tőle az ég.” Az ég teljesen mástól sötétedik… Ahogyan az emberek is. Az országunk ege sem attól sötétedik, hogy egy író „megugatja” (kritikával, iróniával, szarkazmussal – érdekes, hogy a „szarkák” nem szeretik a szarkazmust- …) a dicsőséges nagyurakat, a sérthetetlen… tovább olvasom …
Víg kampány van, áll a bál,A párt-nóta messze száll.Jönnek kurvák, gengszterek,Töltve már a fegyverek… Jobb a lagzi, mint a tor,Elfogyott a misebor…Nem bírta a bort a birka,Azt sem tudja, hogy ki nyírta. Bambán bámul jobbra-balra,Tanácstalan a nagy marha.Kire szavaz? Nem tudja…Ezt megint jól elkúrta! Ha veszítünk, az sem baj,Jobban élünk,… tovább olvasom …
Minden olyan, mint egy álom
Kalitkában nincs rab madár
Fenn az égen szabadon száll tovább olvasom …
Nem dalol a költő, leteszi a kopott lantotKönnyes szemmel néz egy szomorú sírhantotSzomorú sírhanton egy árva kis virágotKetten siratják az elveszett világot Siratják mi meghalt: az igazat, a szépetHelyettük már az őrület vezeti a népetSzáműzött lett nálunk az értelem, a jóságA nemzet elméjét megszállta egy sötét kórság Rajta, rajta, győzzön… tovább olvasom …