Vörös átok hasít húsunkba újra és újra
A balsors véres korbácsa tépi testünket
Bambán bégetve bámulunk a karámon túlra
És boldogan várjuk közelgő vesztünket
Nem mi voltunk, nem mi tettük,
Vakon tapsolva észre sem vettük!
Nem mi szültük, nem mi hagytuk ott őket,
Az ártatlan, árva csecsemőket!
Nem mi voltunk, sorsuk volt mostoha!
Csak tükörbe néznünk ne kelljen soha!
Vörös zászlónk kicsit sárgább, mint régen
De büszkén lengeti a korccsá kevert nép
Egy digitális világba menetelünk szépen
A rabságba mindenki önként, egyszerre lép
Nem mi voltunk, nem mi tettük,
Vakon tapsolva észre sem vettük!
Nem mi szültük, nem mi hagytuk ott őket,
Az ártatlan, árva csecsemőket!
Nem mi voltunk, sorsuk volt mostoha!
Csak tükörbe néznünk ne kelljen soha!
Vörös csillag mutat utat a sötét égen
Szemünk ragyog, mert a béke a jelszavunk
Fényes jövőnktől, ki velünk van, nem kell féljen
A párttal, a néppel megint egy az utunk
Nem mi voltunk, nem mi tettük,
Vakon tapsolva észre sem vettük!
Nem mi szültük, nem mi hagytuk ott őket,
Az ártatlan, árva csecsemőket!
Nem mi voltunk, sorsuk volt mostoha!
Csak tükörbe néznünk ne kelljen soha!
