Az őrület tombol, mert gyenge
Pedig már torkán az éles penge
Várából álnok szemmel nézeget
Riadtan riogat, folyton fenyeget
Elbukott, de ő még nem halott
Több halálos sebet hiába kapott
Most is övé a gyár, iskola, kórház
Karmai között korbács és póráz
Hazug szavainak rút kígyónyelve
Átokhozó mérgekkel van telve
A fülekbe sziszeg, a lelkekbe tép
Hallatára tapsol a rabszolganép
Az őrület vígan él, ő nem halott
Ránk viszont csak káoszt hagyott
Miatta lettünk mára élő holtak
Ezerszer becsapottak, kiraboltak
Minket ismét átvert a történelem
És rabul ejtett a gyűlölet-félelem
Bár az őrület sem tud örökké élni
Nyoma bennünk sebként fog égni