(Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, aki dadogott, s hogy saját magát meggyógyítsa, apró köveket tett a nyelve alá. Kavicsokkal a szájában, kiment a tengerpartra és verseket szavalt, míg végül így képes lett túlkiabálni a viharban hullámzó tenger zaját is.)… tovább olvasom … →

/”Magyarok az űrben” helyett: magyarok a „zűrben”… vakon és süketen a tévúton…/ A magyarok nem a „vatikáni judeo-kereszténység” felvételével lettek tiszta lelkűek, hanem a „vatikáni judeo-kereszténység” tűzzel-vassal ránk erőltetése ellenére is meg tudták őrizni lelki tisztaságukat. A lelkiismeretünk aranytükrét, őseredeti világképünket, Istenanyánk szeretetét még ez a velejéig romlott, sötét hatalom… tovább olvasom … →