A Nap Gyermekei » Címke » vers

vers címkével jelölt bejegyzések

IGFON ERDŐ

Írta: | | , ,
1 Comment

Fényes éjjel összegyűlünk,Testvérekként körbeülünk.Tiszta szívvel emlékezünk.Fényes éjjel összegyűlünk. Kis tüzünket a Hold nézi,Múltat jöttünk megidézni,Régi mesét elbeszélni.Kis tüzünket a Hold nézi. Szól egy öreg: regét mondok.Tanúim rá e szent dombok,Lelkemben egy titkot hordok.Szól egy öreg: regét mondok. Kezdi halkan, ahogyan kell,Hallgatjuk könnyes szemmel,Mit hallott csak kevés ember.Kezdi halkan, ahogyan kell:… tovább olvasom … →

Az őrület világa

Írta: | |
1 Comment

Nem tudom, miért száműztek és zártak ebbe a világbaMelyben az Isten csak egy üldözött pária, halandó árvaAhol remegve botorkál a lélek, míg végül megöli az életÉs a legszebb álmok is csupán csalóka kis lidércfények Ez itt az őrület zárt világa, elmúlt időknek silány másaGyökerestől kitépett, hazug remények földi királyságaÁtok ül… tovább olvasom … →

Odalent a mélyben

Írta: | |
1 Comment

Sírok fölött bolyongok, kárhozott holtak közöttVégtelen temetőben, ahova népem költözöttNyugodni nem tudnak, sem maradni magyarnakEgyedül kóborlok, mert már élni sem akarnak Szemükön szemfedő, szájukban föld, fülük süketMegtörte az új idő lélek-vesztett, szép testüketBárgyú tétlenséggel mind a feltámadást várjákA hazugság szolgái szívüket hét lakattal zárták Ha a magyar nemzet halott, én… tovább olvasom … →

A bolond és a király

Írta: | | ,
Vélemény?

Ősi tájon árva bolond bolyongott búsan,Bőrig ázva, szakadt koldusként, feldúltan.Akik látták, elkerülték őt a sáros határban,Nem hallották, mit motyogott magában. Egyedül kószált itt, már ki tudja, hogy mióta.Hol aludt? Mit evett? Nem tudott senki róla.Csak a Nap és a Hold ismerték szegény párát,Aki vadkörtefa alól nézte a csillagok jártát. Kinevették,… tovább olvasom … →

Béke – Reményik Sándor verse

Írta: | | , ,
Vélemény?

(A Béke itt kezdődik.) Valami furcsa összehangolódás,Valami ritka csend –Széthúzó erők erős egyensúlya,Mély belső bizonyosság idebent –Bizonyosság arról, hogy élni jó,Szenvedni elkerülhetetlen,Szeretni tisztán: megistenülés,Meghalni szép –S a Kifejezést meglelni mindezekhez,Megtalálni a felséges Igét:Az Igét mindezekhez:A Béke ez.Orkán ordíthat aztán odakünt,Robbanhat ezer bomba: kárbament,De kárt nem okozott.Bent:Csend.A Béke itt kezdődik.Bent:Csend.Isten hozott.

A Három Holló

Írta: | | , ,
4 hozzászólás

1.Kedves ismeretlen, ki látod versemet,Engedd, hogy mondandóm érintse lelkedet!Mert a magyar lélek oly fájóan árva,Fényre vágyik, ha sötétségbe van zárva.Leástam ezért a gyászos múlt mélyére,Tűzön át, vízen át, Mohács mezejére.E szörnyű bukással a nemzet mit tehet?Ily veszteséget feldolgozni, hogy lehet? 2.Jó-e, ha feltépjük ezt a fájó sebet,Vagy inkább feledjük e… tovább olvasom … →

Gyermeked érdekében

Írta: | |
Vélemény?

Legyél bátor szülő, és védd meg gyermeked,ne engedd, hogy gyötörjék az emberi kezek.Ne engedd, hogy az élete nyűglődés legyen,és álmainak, vágyainak búcsút inthessen. Gyermeked jövőjéért, csak is Te felelsz,mert gyermeked a veszélyt még nem ismeri fel,ezért neked kell tudnod, hogy mi árthat neki,vagy mi az, amitől meg kell védeni. Védd… tovább olvasom … →

Változó idők

Írta: | |
Vélemény?

Változnak az idők, porlik már a szikla,Gyengülő szívünkben kialszik a szikra.A vén vadkörtefa is kiszárad lassan,Imádság hallatszik a sötétben halkan. Valaki szólítja a magyarok Istenét,Az égre emelve könnyező két szemét.Siratja a népét, a magyar nemzetet,Kire sötét ármány terít szemfedelet. Eltelt száz év, és Trianon megmaradt,A gyalázatából rút szolgaság fakadt.A külső… tovább olvasom … →

A tolvaj szarka

Írta: | |
Vélemény?

Jegenyefa legtetején ül a tolvaj szarka,Verébalkatú, silány varjúféle-fajta.Kétszínű egy madár, enné meg a fene!Feketének fehér, fehérnek fekete… Odafentről figyel minket ez a szarka,Hazug cserregésén ámul a sok marha.Saját fészekalját mindig becsben tartja,A másokét viszont nagy ívben leszarja. Hatvanpusztán rakott új szarka fészket,A bamba birkák meg bégetve néznek.Ámulva tapsolnak a szarka-vezérnek,Ki… tovább olvasom … →