Egy perc 72 szívdobbanás,
két szív 144 szívdobbanás.
72 ezer nő, 72 ezer férfi,
párban 144 ezer Istenember.
Ne áltasd magad, hogy egyedül is meg tudod csinálni,
ne legyél gőgös, hogy nincs szükséged a párodra.
Ne engedd, hogy letérítsenek az igaz útról!
Ne engedd, hogy benne tartsanak a káoszban!
Jézusnak is szüksége volt Mária Magdolnára és nem azért, mert nem volt tökéletes.
Mindketten tökéletesek. Hanem azért, mert együtt voltak tökéletesen egészek, egyek. Együtt tudták véghez vinni mindazt a csodát, mit megtettek, követve a szakralitás, az isteni tudás és rend ösvényét.
A dualitásban a nő és a férfi a szerelem által tud ismét eggyé válni. Ketten, együtt, egyként tudják az isteni minőséget tökéletesen működtetni, mert a teremtés két pólusát képviselik és ezáltal a tökéletes Isteni minőséget együtt tudják egységként megélni.
A szakralitás által, melyben megtapasztalod önmagadban Isten fényét, ezáltal megtapasztalod Isten létezését, tudod a legmagasabb szinten működtetni a valódi teremtés csodáját.
Lehetsz önző és gőgös, elhitetheted magaddal, hogy egyedül is meg tudod csinálni, de itt a dualitásban csak félisten lehetsz, mert istenséged másik részét, másik felét, a teremtés másik pólusát párod képviseli.
Amíg nem tudod tökéletesen befogadni őt, csak pislákolni fog benned a parázs, de a tűz, az Ikerláng nem fog lángra lobbanni, a valódi keresztség nem fog megvalósulni, mely összeköti az Eget a Földdel, a jelent a jövővel egyetlen ponttá zsugorítva, a nullponti energiába lehorgonyozódva.
Ebből a nullponti energiából indul a valódi teremtés, innen indul minden és ide is tér vissza. Kiárad, visszahúzódik, kilégzés, belégzés, megpihenés.
Ne hidd el a gőgös elmédnek, hogy nincs szükséged a másikra.
Ne félj megélni a szerelmet.
Ne félj feladni hamis önmagad, hogy egyesülhess a másik feleddel.
Egymagadban is eljuthatsz bizonyos magasságokba, egymagadban is megélhetsz számtalan csodát, de a teljességet nem kaphatod meg. Félként nem lehetsz egész, nem vagy androgün.
Ne engedjétek, hogy elvegyék tőletek a szerelmet, melyben két szív egyként dobban, két lélek egyként lélegzik.
Ne engedjétek, hogy megfosszanak benneteket a teremtés csodájától!
A fenti írást a mondanivalója miatt idéztem.
A szó szerinti megfogalmazásban azonban hiányolom a teremtés ismérveinek metafizikai ismeretét.
Kérlek olvassátok így és és ne ismételjétek szó szerint!
A „nem” a tiltás a teremtésben nem értelmezhető, mint pl egy előjel.
Vagyis pl. a „ne engedjétek” utasításból „kiveszed” az előjelet, akkor mi is lesz belőle?