nem igaz, nem jó, és nem is hasznos – a pletyka az emberi méltóság megvonása

Az ókori Görögországban Szókratész nagy bölcsesség hírében állt.
Egy napon valaki megkereste a nagy filozófust, és ezt mondta neki:

– Tudod, mit hallottam a barátodról?

– Egy pillanat – válaszolta Szókratész. Mielőtt elmondanád, szeretném kipróbálni a három szitát.

– A három szita?!

– Igen – folytatta Szókratész – Mielőtt bármit is mondanál a többiekről, érdemes időt szánni arra, hogy szűrd meg, mire gondolsz. Én a három szita próbájának nevezem. Az első szita az IGAZSÁG. Ellenőrizted, hogy igaz-e, amit mondani akarsz?

– Nem, csak hallottam.

– Nagyon jó! Szóval nem tudod, hogy igaz-e. Folytatjuk a második szitával, a KEDVESSÉGÉVEL. Amit a barátomról akarsz elmondani, jó?

– Óh ne! Ellenkezőleg.

– Szóval, vonta kérdőre Szókratész, rossz dolgokat akarsz elmondani róla, és még abban sem vagy biztos, hogy igazak? Talán még mindig sikerül átmennie a harmadik szitán, a HASZNOSSÁG tesztjén. Hasznos, hogy tudom, mit fogsz mondani erről a barátról?

– Nem igazán.

– Tehát, mondta Szókratész, amit mondani akartál, az nem igaz, nem jó, és nem is hasznos. Akkor miért akartad ezt nekem elmondani?


A pletykák levetkőztetnek, megszégyenítenek, és kiszolgáltatottá tesznek ártatlan embereket, akik nem tudnak védekezni. Levetkőzi az emberi méltóságot, és igazságtalanul megszégyeníti a többieket. Ártatlan embereket ölünk meg pletykánkkal és rossz szájjal… A pletyka az emberi méltóság megvonása a keserű lelkek által.

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.