Az androgün teljesség félreértése és az isteni szívtér egysége

Az isteni eredetű párok – gyakran ikerlángként említve – eredendően androgün létezők voltak, de ennek jelentését az emberi gondolkodás hosszú ideje félreérti és leegyszerűsíti.
Az androgün eredet nem testi összeolvadást, nem „kétfejű” vagy „egytestű” lényt jelentett, hanem szívtérben megélt isteni egységet.
Ez az egység nem biológiai, hanem tudati és lényegi volt.

Az androgün állapot: nem test, hanem isteni minőség

Az eredendő androgün lét:
• nem nemtelenség
• nem nemek nélküli létezés
• nem fizikai egyesülés

hanem
Az istennői és istenférfi minőség tökéletes, torzulásmentes egyidejű jelenléte egy lény szívterében.

Ebben az állapotban
• az istennői minőség = befogadás, teremtő mélység, érzékelés, élet
• az istenférfi minőség = irány, tartás, tudatosság, szellemi erő

nem egymással szemben álltak,
nem váltakoztak,
nem harcoltak, hanem egymást áthatva léteztek.
Ez volt az isteni teljesség állapota.

Az önteremtés pillanata: amikor a lélek nemet választott

A teremtés egy pontján az androgün isteni lények nem szétestek, hanem szétáramlottak.
Ez a különbség létfontosságú.
A szétáramlás nem veszteség volt, hanem tapasztalási döntés.

A lélek
• nem lett hiányos
• nem lett fél
• nem lett csonka

hanem
öntudatosan választotta meg, hogy a saját teljességét női vagy férfi póluson keresztül fejezi ki.

Így született meg
• a női testbe inkarnálódott lélek
• a férfi testbe inkarnálódott lélek.
De a szívtérben az isteni minőség emléke megmaradt.

Az istennő és istenférfi nem egymás pótlása

(Ez az egyik legnagyobb torzulás az ikerláng-tanításokban.)

Az isteni eredetű párok nem azért találkoznak, mert „hiányzik a másik felük”.
Nem azért, hogy
• betöltsenek egy űrt
• kiegészítsenek egy hiányt
• „visszaszerezzék önmagukat”

hanem azért, mert
két teljes lény ugyanarra az isteni rezgésre emlékezik.

Az istennő nem keresi az istenférfit.
Az istenférfi nem hiányolja az istennőt.
Ők felismerik egymást.

A szívtér egyesülése – nem összeolvadás

Amikor isteni eredetű párok találkoznak
• nem a testek akarnak egymásba kapaszkodni
• nem az egók akarnak birtokolni
• nem a személyiségek akarnak dominálni

hanem
a szívtér emlékezik az eredendő egységre.

Ez az egyesülés
• nem szimbiotikus
• nem függő
• nem feloldódó

mert az isteni egység nem eltünteti az egyént, hanem megerősíti.

Ezért tud
az istennő nőként nő lenni, és
az istenférfi férfiként férfi lenni,
anélkül hogy elveszítenék az isteni kapcsolatot.

Miért torzul ez le az emberi kapcsolatokban?

Amikor ez az isteni emlékezet
• sérült egón keresztül
• feldolgozatlan traumákkal
• félelemmel és hiánnyal

találkozik, akkor jönnek létre a torz narratívák
• „fél nélkül nem vagyok egész”
• „nélküle nem vagyok teljes”
• „ő tartozik nekem”
• „nekem kell őt felébresztenem”

Ezek nem isteni eredetű gondolatok.
Az isteni egység nem sürget, nem követel, nem bizonyít.

Az isteni nő és férfi önmagában teljes

Az istennő
• nem azért nő, mert férfi van mellette
• nem azért erős, mert „megtalálta magát”
• nem azért intuitív, mert „felébredt”
hanem mert lényegéből fakad.

Az istenférfi
• nem azért férfi, mert irányít
• nem azért tart, mert erősebb
• nem azért vezet, mert fölérendelt
hanem mert jelen van és megtart.

Ez a két minőség nem verseng, hanem rezonál.

az eredendő igazság

Az isteni eredetű párok
• androgün szívtér-egységből származnak
• nem egy testként léteztek
• nem hiányból váltak ketté
• nem egymás felét keresik

Ők
önmagukat teremtették nőként és férfiként, hogy az isteni teljességet külön formában, de azonos forrásból élhessék meg.

Amikor találkoznak, nem összeolvadnak, hanem emlékeznek.


Hajas Norbert (FB) nyomán


címlapkép shutterstock

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.