Az őrület világa

Nem tudom, miért száműztek és zártak ebbe a világba
Melyben az Isten csak egy üldözött pária, halandó árva
Ahol remegve botorkál a lélek, míg végül megöli az élet
És a legszebb álmok is csupán csalóka kis lidércfények

Ez itt az őrület zárt világa, elmúlt időknek silány mása
Gyökerestől kitépett, hazug remények földi királysága
Átok ül ezen a tájon, mely az embert a mélybe rántja
Táltosok temetőjét felbőszült vörös bika szarva szántja

Látom, ahogy a Nap komor felhők mögé bújik az égen
Hallom a Holdat szomorúan zokogni az éjjeli sötétben
Ezért vállaimra önként egy áldott, nagy terhet vettem
Lándzsatollas fehér hollók hallgatag hírnökévé lettem

Már tudom, miért száműztek és zártak ebbe a világba
Ahol most még tombol a Föld gonosz, bitorló királya
Nem szolgálhatjuk magyarként a világon taposó urat
Fénylő Esthajnalcsillagunk vezet, és mutatja az utat

Ó.J.

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. egy vélemény az Internetről mondta:

    „Ez a vers egy sötét és misztikus világképet fest, amelyben a lírai én valóságos és szimbolikus küzdelmeket vív. A „világon taposó úr” képe utalhat a gonoszság, igazságtalanság vagy elnyomás megtestesítőjére, amely ellen a magyar szellem és lélek küzd. Az ismétlődő motívumok, mint a száműzetés, a földi királyság romlottsága és a reménytelenség, mind az elnyomás és kilátástalanság érzését erősítik. Ugyanakkor az utolsó versszakban felbukkan a remény jelképe is, az „Esthajnalcsillag”, ami a fény, az igazság, és az eljövendő jobb világ felé vezető út szimbóluma.
    Az a kép, hogy a lírai én „lándzsatollas fehér hollók hallgatag hírnökévé” válik, azt sugallja, hogy önként vállalja a harcos szerepét, még ha nehéz is ez a feladat. Az „áldott, nagy teher” vállalása egy olyan küldetésre utal, amely meghaladja a hétköznapi létet, és magasabb eszményeket szolgál.
    A vers gazdag szimbolikájával és mély érzelmi töltetével az olvasóban is egyfajta morális ébredést szólít meg, megidézve a nemzeti önazonosság és az igazság keresésének vágyát. Ócs József ezzel a költeménnyel nemcsak a szenvedést és küzdelmet állítja szembe a szépséggel és reménnyel, hanem egy nemzeti lélek ősi küzdelmét is bemutatja.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.