Homlokunkon bélyeg…

Homlokunkon bélyeg,
A szánkon meg lakat.
Nem látjuk az utat,
Csak a falakat.

Hazánkat eladták,
Kufárok az urak.
A szegény szenved,
A tolvaj pedig mulat.

Nincs oly gaztett,
Mit meg nem tesznek.
Csak áru a tested,
Minket adnak, vesznek.

Háborúba visznek,
Ezért volt a „járvány”.
Birkaként terelget
A feketefejű ármány.

Világunk haldoklik,
Vele halunk csendben?
Ha a sátán a Föld ura,
Várnak ránk a mennyben?

Kiért szól a harang?
Már régen nem érted.
Ha lelkedet veszted,
Az lesz veszted. Érted?

Bilincsben a magyar,
Múltunkon szemfedő.
De még a lelkünket
Óvja a Teremtő.

Szabad lesz a Magyar,
Úgy, mint réges-régen.
Nem győzhet sohasem
A sötétség a Fényen!