Béke – Reményik Sándor verse

(A Béke itt kezdődik.) Valami furcsa összehangolódás,Valami ritka csend –Széthúzó erők erős egyensúlya,Mély belső bizonyosság idebent –Bizonyosság arról, hogy élni jó,Szenvedni elkerülhetetlen,Szeretni tisztán: megistenülés,Meghalni szép –S a Kifejezést meglelni mindezekhez,Megtalálni a felséges Igét:Az Igét mindezekhez:A Béke ez.Orkán ordíthat aztán odakünt,Robbanhat ezer bomba: kárbament,De kárt nem okozott.Bent:Csend.A Béke itt kezdődik.Bent:Csend.Isten hozott.

A „KESERŰ POHÁR”

„Ó, nem voltam türelmes szenvedő.Testem a szenvedéshez nem szokott.Az élet nem edzett, csak puhított.” Lassan puhították edzett, Fénylő Nemzetünket tehetetlen, szürke, bamba masszává. Nem vettük észre, sőt, nem akartuk észrevenni és belenyugodtunk, hogy „lassan hervadtunk el, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”. A „titkos féreg foga” szétrágta az… tovább olvasom …

NEVESEMBIZTOS

sok sikert és Áldást rájuk, ha valóban a Szakralitást és Nagyboldogasszonyt szolgálják, de én nem térdelek senki előtt, és nem teszek senkinek „hűségesküt” szívre tett kézzel, csak Napatyánknak és Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunknak tovább olvasom …

REMÉNYIK SÁNDOR: EGY LÉLEK ÁLLT…

Egy lélek állt az Isten közelébe’S az örök napsugárban reszketettÉs fázva félt,Mert érezte, hogy vonzza már a föld,És keserűn kelt ajkán a „miért”,Mikor az Isten intett neki: „Készülj! Valaki ott lenn meg akar születni,Neked szőtték e színes porhüvelyt:Pici kezeket, pici lábakat;És most hiába, le kell szállanod,Öröktől fogva te vagy kiszemelve,Hogy… tovább olvasom …