VITATHATATLAN, VAGY RELATÍV?

„Olyan sötét vagy: hasztalan világlok –
Fényem kudarc, és győznek árnyaid?”

Rainer Maria Rilke

Ha egy „fogadós” megvendégeli a hozzá betérő vándort, mindennel ellátja, amit csak jó szívvel adhat, akkor szerintem nem illendő a vendégnek még besompolyogni a konyhába és kirámolnia azt, vagy leosonni a pincébe és meginni a bort, vagy a hálószobába belopózni és kutatgatni a más holmija közt.

Talán nem véletlenül annyit mutattunk a dolgainkból, amennyit, és talán nem véletlenül nem mutattunk meg (még) bizonyos helyeket. Nem tartom túl udvariasnak és okosnak azt a viselkedést, hogy nagy egóval és a jelek szerint nem túl nagy spirituális érzékkel, egyesek belekontárkodni próbáltak az itteni ősi dolgokba, és minderről még oltári butaságokat is írnak, nagy büszkén.

Ha egy komoly szakrális helyre kapunk meghívást, akkor illik az azt őrzőktől és az ottani dolgokat tudóktól elvártak szerint viselkedni. Nem illő úgy belekontárkodni az ottani dolgokba, hogy egyrészt, azt senki sem kérte, senki sem engedélyezte, más részről pedig, hogy az illetőnek halvány fogalma sincs az itteni dolgokról, vagy csak homályos részinformációk derengenek az agyában és az egójában.

Egy Ősi, szakrális központot, annak erejét hogyan is „alakítgathatnának” kényük-kedvük szerint, elmeszülemény képzelgéseikben eltévedt emberkék? Ez az erőlködés, csak esélytelen és szánalmas színjáték az arra fogékonyak számára.

Néhányan összekeverik a sztyeppei sámán-hagyományok valamelyik (alsóbb) szintjén bolyongást a Táltos-léttel.

Pedig még egy tiszteletre méltó, igazi sámán is legalább négy szinttel lejjebb van, mint egy táltos. Ezért volt fontos a szakrális hierarchia tudása és betartása. Ez nem is lehetett kérdés egykor…

A Magyar Szakralitásnak ma is a „Tiszta Forrásnak” kellene lennie, amiből egyszer a „világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása” el fog indulni.
Jelenleg inkább pocsolyáról beszélhetünk, mint „Tiszta Forrásról”.
Írtam már arról, hogy szerintem a jelenlegi „spirituális pocsolyában” alig van már víz, sár viszont annál több. Ez pedig nagyon jó hely egyeseknek sárdobálásra és arra, hogy tovább dagonyázzanak és hirdessék a saját „spirituális” nagyszerűségüket, beavatás általi felhatalmazás, és igazi Tudás nélkül.
AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!

A Turul Találkozó is a „Forrás Tisztulását” szolgálta.
Azt is felvállalom, hogy nem kedvelem azokat, akik évek óta megvezetik az útkereső lelkeket. Nyilván, ez az érzés részükről kölcsönös irányomban. Fontosabb és méltóbb utam van annál, minthogy ezzel töltsem az időmet.
Én csak egy „fogadós” vagyok, soha nem állítottam, hogy különleges képességeim lennének, vagy jó pénzért „táltos-képzőt” végeztem volna, vagy bármiféle beavatást kaptam volna ilyesmire egy valódi Mestertől.
Én csak egy „fogadós” vagyok. Teszem, amit kell.
Azonban valami vagy Igaz, vagy hazug.

Korunk nagy ostobasága a folytonos „relativizálás”. Ezért lesz a „fehér vagy fekete” helyett a szürke akárhány árnyalata.
A „relativizál” szó jelentése: kétségessé teszi egy dolog teljes, tökéletes, vitán felüli állapotát.

Egy valódi szakrális vezető tudása, felhatalmazása és jogosultsága nem relativizálható. Valaki vagy az, vagy nem az.

Az is vitathatatlan, hogy

a beavatás a legmagasabb rendű szeretet kibontakoztatásának eszköze. A szellemi világ a moralitás világa, az élő szereteterők világa. A beavatás által a tanítvány felveheti azokat az erőket, amelyek segítségével földi életében elérheti a legmagasabb szintű moralitást.

Amikor az ember megkapja a beavatást, a beavatott mindig a magasabb szempontok szerint cselekszik, mindig azt nézi, hogy mi az, ami a leginkább elősegítené az egyén és az emberiség haladását, fejlődését. Nem a környezet elvárásait követi, hanem azt, hogy szellemi szempontból mi lenne a leghelyesebb, legüdvösebb.

A szellemi világ megtapasztalását meg kell, hogy előzze a szellemi világ alapvető tényeinek és folyamatainak megértése, megismerése. Ez főleg most, a tudati lélek korszakában fontos.

A helyesen véghez vitt beavatás folyamán a tanítványnak mindenképpen találkoznia kell a küszöb őreivel. Ők figyelmeztetik az embert arra, hogy ne felejtse el azt, amit hallott és látott, és ennek fényében élje majd a földi életét, valamint arra, hogy ne éljen vissza a kapott tudással. Amikor az ember különféle drogok és kábítószerek segítségével jut szellemi élményekhez, minden esetben kikerüli a Küszöb Őrével való találkozást. Beavatási úton járni kábítószerek használata mellett az egyik legveszélyesebb kombináció. (Pl. nagyon nagy a megszállottság veszélye.)

Fogadósként fontosnak tartom, hogy mindezt a gondolatot megosszam a Fényt kereső úton járókkal.
Döntse el mindenki saját belátása szerint, hogy mit kezd ezzel az információval!
Az sem relativizálható, hogy mi a mi Hagyományunk és Ős-Tudásunk. Mint, ahogyan az sem, hogy mit jelent a magyarság „Égi származása”.

Ezért nem mindegy, hogy kiket fogadunk el a szakrális vezetőinknek.
Ezért nem mindegy, hogy milyen lelkiséggel és milyen úton közelítünk a szakralitásunkhoz.

Van három hatalmas csoda, amelyeket az ember sokszor természetesnek tart, pedig ezek felé mindig úgy kellene éreznie, hogy csodás dolgok. Ez három olyan isteni ajándék, ami lehetővé teszi az ember számára a beavatást. Az egyik az, hogy az ember testet ölthet. Vannak olyan beavatások, amelyeket csak itt, földi életében kaphat meg az ember. A megvilágosodás pedig kifejezetten az emberi léthez köthető. Buddha, az egyik legismertebb megvilágosodott többször hangsúlyozta tanítványainak, hogy az összes létező lehetséges létszint közül, – legyen ez az ember alatti létszint, vagy az ember feletti létszint – csak az emberi testetöltésben érhető el a megvilágosodás. Ez a beavatások nagy részére szintén vonatkozik. Tehát már az egy segítség az ember beavatásához, ha testet ölthet.
A második ilyen ajándék, ha az ember kapcsolatba kerül a szellemi úttal, a szellemi tanításokkal. A kegyelem vagy a magával hozott karmája révén úgy alakítják az életét a segítői, hogy tudatosan elindulhat egy olyan úton, amelyen beavatásban részesülhet.
S végül a harmadik ajándék: amikor eljut a szellemi úton egy bizonyos szintre, felbukkan az az ember, akitől később a beavatást esetleg megkapja – találkozik a mesterével.
Ha valakinél ez a három együtt van, akkor szinte korlátlan lehetőségek állnak előtte. Az ember el is szalaszthatja ezt a lehetőséget, ha együtt van nála ez a három, de – lustaságból, figyelmetlenségből, egoizmusból, vagy hitetlenség miatt – mégsem él vele kellőképpen. Ez egy hatalmas csapda, amely akadálya lehet a beavatásnak. Legenyhébben úgy fogalmazhatnék, hogy ez egy óriási baklövés. Nem lehet tudni, hogy hány inkarnációra, hány száz vagy hány ezer évre van szükség ahhoz, hogy ez a három megint együtt legyen. Nem tudhatja az ember, hogy mikor kapja meg megint ezt a kegyelmet.

Ezért fontos az éberség.
Szerencsére a Turul Találkozón a legtöbben értették, tudták és tették, amiért itt voltak.
Megtiszteltetés volt számomra és társaim számára, hogy ennyi Tiszta Lelkű Magyar Testvéremet fogadhattuk.
Ez csodálatos és a jövőnkre nézve nagyon biztató eredmény volt.
Mindenki megmérettetett. Mi is.
Minden úgy van, ahogyan lennie kell.
Nem kell miattunk aggódnotok, bár a sötét erők látókörébe kerültünk kissé, de mi a Fényt követjük.

A természeted rendje olyan egymásra épülő alkotóelemeket biztosít, amely szittya magatartásod rendíthetetlen, félelemmentes, önálló, szabad útját mutatja meg… Ha szembenézel azzal, ami meggátolni, átformálni kívánja természeted, tedd ezt a természeted lélek- és szellemerejével! Amikor az igazság lángja világítja meg a teret, meghátrál minden ártó hatalom és látni, érezni fogod ősi erőd jelent formáló jelenlétét…

Tudjuk, hogy Fentről segítenek bennünket. Érezzük, hogy sokan mellettünk állnak. Köszönjük!

Nem kell engem mindenkinek szeretnie. Az a fontos, hogy a jó emberek szeressenek. Az arra méltatlan emberek figyelme egyáltalán nem szükséges, attól nem leszek boldog.

Yvonne Dederick

„Tarts ki a sötét ösvényen.
Emeld tekintetedet a Fény síkjára,
És a Fénnyel egy leszel.”


„Beszéltem, Testvéreim! Most a szívemben újra csend és béke honol!”
Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakáitok!
-a „fogadós”-

Címke , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Nap Fia mondta:

    … ‘a fogadós’ közel áll hozzám. Fizikai világban csak egyszer találkoztunk, de csak szuperlativuszokban tudnék beszélni/írni róla. A kapcsolatunk nyilván egy picinkát régebbi…

    Támadják. Veszélyesnek tartják. Azok támadják, számosan, akiket látszólag ugyanebben a szerepkörben indítottak az ‘Ugros eliminandos esse’ követői

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .