ÖREG TÁLTOS

Vadkörtefa árnyékában
Öreg táltos ül magában.
Három napja, hogy nem evett,
Csukott szemmel nézi az Eget.

Vállán fehér holló figyel,
Hétfokú létrára ő felügyel.
Repülj holló, lélek – madár,
Égi Atyánk ma hazavár!

Két világ közt vezesd lelkem,
Napatyánkat meg kell lelnem!
Csodaszarvast, Turult kérem,
Áldják meg a magyar népem!

Vadkörtefa fényben úszik,
Az öreg táltos így búcsúzik:
Földi utam végéhez ért,
Fent küzdök a Nemzetemért!

Árva holló ne búsuljál!
Valaki vár a vackorfánál.
Fehér dobom, táltos dobom,
Szarvasbőrből, őrá hagyom!

Aranyhangú dob megdobban,
Hetedhét Világ Fénye lobban!
Sok ezer másik felel rája,
Él Boldogasszonyunk Hazája!


Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

véleményem:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .