(„Noblesse oblige”)
„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok BOLDOGASSZONY nevében”:
A tudomány emberei is régtől fogva, még erősen bibliai hatás alatt állottak, mely a héberektől való származást hirdette és a fajok, a nyelvek tényleges rokonsági viszonyait elködösítette.
A régi istenek mind élnek, csak szunnyadnak, mert a lelkeket béolták ellenük sivatagos babonával. Az emberek vakságukban hamis istent imádnak, valójában ÁRMÁNY-t (Sátánt).
Ha a nép elfordul saját Védelmező Istenétől és ahelyett más nép védelmező istenét imádja, aláveti magát ama népnek is, melynek istenét elfogadta.
Amilyen a lelked olyan a tudatod, amilyen a tudatod olyan a valóságszinted, a világod.
A Föld lakói a lenti mocsokban hemzsegnek, nem értik mi történt velük, nem látnak az éjszakában, jajgatva vergődnek a szeméten, vagy futkosva, egymásra tiporva cipelik törött, recsegő holmijukat, vagy építeni akarnak, a törmeléket dúlva**. De van, aki lát közöttük és szurokba hempereg és meggyújtja magát, hogy azok is lássanak: kétségbeesett világosság, eleven fáklya!**
Weöres Sándor
(„A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZODJANAK, HOZZÁTOK, KIK SEJTETEK, ÉREZTEK, ÉSZLELTEK ÉS TUDTOK!” Ez a REND.)
A **„Turul Nemzetség”**c. előadásom során, minden alkalommal elmondom, hogy a TURUL NEMZETSÉG EGY VÍZÖZÖN ELŐTTRE VISSZAVEZETHETŐ ISTENI VÉRVONAL, AMELY A KILENC ISTENŐSTŐL KEZDVE, NIMRÓDON ÉS ETELÉN (ATILLA) KERESZTÜL TART AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINKIG, ÉS A GUTKELEDEKEN KERESZTÜL NAPJAINKIG ÉL. EZ A VILÁG LEGCSODÁLATOSABB NEMZETSÉGE!
Nemesi vérvonalról van szó, amely „nemesi rang” hosszú ideig érdemet és jellemet is megkövetelt. („Noblesse oblige”, magyarul „a nemesség kötelez”.)
Ezek a nemzetségek éppen azért voltak ’tiszták’, mert magukat a mennyekből (a sarkcsillagról, az égből, az égen keresztül) eredeztették. Vagyis, legősibb ősük halhatatlan, a halhatatlanok csarnokában – idő felett – örökké élő. Ez adta egy tiszta nemzetségnek a szellemi (és fizikai) erőt.
A MAGYARSÁG FIZIKAI-, SZELLEMI-, és LELKI EREJÉT az a TUDÁS adta, adja és fogja adni, amivel visszatalál az ÉGI SZÜLEINKHEZ: NAPATYÁNKHOZ és NAPBAÖLTÖZÖTT NAGYBOLDOGASSZONYUNKHOZ.
(„Napbaöltözött Nagyboldogasszony Anyánk szitáló ködnél finomabb szellemanyagából vízirózsa kelyhében leánnyá testesült.” „Az Élet Vizéből fakadt Nagy Boldogasszony a nyolc virágú Lelkek Anyja, Istenanyánk, a homlokán Holddal ékes Boldogasszony, elfoglalta a Földet. Férje, Istenatyánk, a Naporcájú pedig a fölső egeket)
ÉG-ISTEN ŐSÜNK csillagokból szekeret készíte, és arra nyűgözé a Napot. Ő maga pedig szarvassá változván hazavontatta és visszahelyezte az égre. ÉG-ISTEN ŐSÜNK azóta is készenlétben tarja szekerét, a GÖNCÖL-t. Eleink nyelvén ez Napszekeret jelent. (Lásd: Pocsaji Napszekér, Lélekkocsi!)
A magyarok bukása mindig akkor volt, amikor a harcosok nem vették észre, hogy az a GÖNCÖLSZEKÉR, az nem más, mint A TÁTOS, a tátosok. Mert a hadak útján nemcsak a hősi halált halt harcosok lelkei utaztak felfelé, hanem a tátos is ezen a fényes úton járt. Mert a tátos maga a „göncöl szekér”. Jól mondták a régiek: „csak göncöl vállain lehet az Öregisten elibe jutni”.
„A RÉGIEK MÉG HALLOTTÁK AZ ÉG SZAVÁT. HALLOTTÁK, MERT ÜGYELTEK RÁ. EZÉRT VOLTAK ERŐSEK, HATALMASOK…”
A legmagasabb oldásműveletek egyike, amikor az ember az őskor hieratikus tudását (HAGYOMÁNY) és a megváltás örök tudását (IGAZ HIT=ŐS TUDÁS) összeolvasztja.
HOL TÖRT MEG AZ ERŐNK?,
Nyilván ott, ahol elkanyarodtunk a Hagyománytól és a Tudástól.
Amikor elfeledtették velünk Égi küldetésünket, rangunkat.
Ha leuralják az irányítást, akkor a test úgy mozdul, ahogyan akarják.
Ehhez viszont kell az „Önfia vágta seb”. Az árulás.
Egy nemzet vezetőitől függ a nemzet sorsa. Ezért volt szakrális királyunk és szakrális (Szent) hierarchia. A KUSOK voltak azok, akikhez „Alászállt a Királyság az Égből”. A Sumeroknál a királyi törzs a Kusok törzse volt, belőlük lettek az özönvíz utáni első királyok. (KUS = TANA )
„TANA FIA NEMERE (Nimród), A GIGÁSZ, ÓRIÁS, AKI „AZ ÚR VÉRÉBŐL SZÜLETETT”, EKKOR LEMEGY BABILONBA ÉS OSTROMOLNI KEZDI AZ ISTENEK HONÁT, AZAZ A MENNYEK ORSZÁGÁT.” Nimród fiai: Hunortól származik a hun nemzetség, ez adta a harcosokat, királyokat, fejedelmeket. Magyar utódai a mágusokat, a szakrális papokat.
A mágusok, a hét méd törzs egyikét alkották. (ETELE-Atilla, médek királya is volt!) A pártusok a mágusokból választották a királyokat. A szkítákat is a királyi szkíták vezették. A Mágusok (Táltosok) adták a királyokat.
Igazából soha nem volt mindenki „tökéletes” ebben a társadalomban sem, de a hierarchiában pontosan tette, amit az ő szintjén kellett. A Szakralitás fentről lefelé átitatta a nemzetet. (Most is épp az árad a nemzet vezetéséből, ami a lelkiségükből áradhat…)
Ezért az ellenségnek meg kellett törnie a nemességet. Róma Istenére cserélték Napatyánkat és Nagyboldogasszonyunkat. Aztán kiirtották a Turul Nemzetség „Árpád-házi” vonalát. Évszázadokig tartott, hogy a nemesség elfeledje, hogy mitől is volt „nemes”. A Turul Nemzetség (Gutkeled ágon) mai napig létezik, és nem felejt. A táltosainkat is kiirtották, így rejtezésbe vonultak, akik megmaradtak. A harcosaink idegen, istentelen érdekekért hullatták vérüket ezek után.
Mindez addig tart, amíg újra rá nem találunk az Igazi Magyar Útra. Nimród ősapánkhoz és Égi Szüleinkhez.
Így fog történni. A világ általunk lesz újra Igaz.
A Turulmadár és a Csodaszarvas visszatér az övéihez.
Csak hívnunk kell őket, „csak” méltóvá kell válnunk hozzájuk. Mindnyájunknak van teendője. Nemesedjünk testben, szellemben és lélekben!
Tudásban mindenki csak üdvfokához mérten részesülhet. Az üdvfokozat a megvalósulás fokozatának felel meg. A megvalósulás fokozata pedig annyit jelent, hogy milyen fokon vagyok valódi. Csak, ha teljesen valódi vagyok, üdvözültem.
„AMIKOR EGY SPIRITUÁLIS GONDOLKODÓ AZT MONDJA MAGÁRÓL, HOGY LÁTÓ, MINDEN, AMIT LÁT, ÉRZÉKEL, AZ EMBERI ELME FELETTI VILÁGOKBÓL ÁTMEGY AZ Ő ELME TUDATOSSÁGA (EGO) SZŰRŐJÉN, TANULTSÁGA, HITRENDSZERE, VALLÁSA SZERINT.”
Az Öregisten Táltosa viszont azt mondta, amit a Ménúrságban, látásai Hetedik Egében látott, hallott, mert birtokolta az „ÉG ORSZÁGÚTJÁN JÁRÁS TUDOMÁNYÁT”.
„Minden tett a világot vagy fölemeli, vagy alámeríti – vagy fényt hoz, vagy sötétséget. „Elég, ha egyetlen ember válaszol a Szfinxnek”. És ha valaki magányos hegységben, elhagyott barlangban az igazságot elgondolja, az igazság a Földről nem távozhat el többé.”
