(KÉT-s-ÉG helyett EGY-s-ÉG)
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
Mossuk hát le végre!
A gyalázatot ránk kenők évszázadok óta az elpusztításunkon ügyködnek. A céljuk fizikálisan, szellemileg és spirituálisan is megsemmisíteni bennünket.
„A történelmünk folyamán mindvégig ádáz harcot vívtunk egy olyan erővel, amelyik nem csak megszentségteleníteni akarja a magyarság szakrális örökségét, hanem a teljes megsemmisítésünkre törekszik. Hazánk földjét már hosszú ideje idegenek tiporják. Igaztalanul és mindeddig büntetlenül.”
TÖRTÉNELMÜNKET MA IS IDEGENEK ÍRJÁK.
Ez a számunkra gonosz erő a jelenlegi világunkat uraló sátáni hatalom hűséges kiszolgálója. Az emberiség egész történelmét végigkíséri valamiféle nem emberi entitás árnyéka. Ezt az „urat” szolgálják bármi áron a „feketefejű „hűbéresei, amióta istenüknek fogadták el, megtagadva ezzel az ősi rendet. Cserébe megígérte az új „úr”, hogy „megöli a föld királyait és földjüket örökségül veszi”.
Ez a bizonyos „úr” az a bizonyos „nagy sárkány”, akit „Mihály arkangyal” levetett a Mennyből. Az ősi kígyó, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A Földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is. „Jaj a Földnek és a tengernek, mert oda szállt le a sátán nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.” (Jel 12.9) A sárkány haragra lobbant és harcba szállt Napbaöltözött Nagyboldogasszony és gyermekei ellen, akik megtartották Isten parancsait. „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” Ő a MAGYAROK királynője, védelmezője, „Boldogasszony Anyánk, Reginánk, Patrónánk!
Az ellene és ellenünk régóta harcoló „úr” pedig a feketefejűek Jehovája.
(Nimród ősapánk is ellene harcolt. A sátán Jehova ellen, nem pedig Isten ellen „lázadt”!)
Ez a haragvó, bosszúálló, gyilkos „úr” az, aki Jézust is megkísértette: „Egy nagyon magas hegyre vitte, megmutatta neki a világ összes királyságát és ragyogását. És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
Ekkor monda neki Jézus: Távozz tőlem Sátán!”
Akik pedig ezt az „urat” szolgálják és istenükként imádják, azok a feketefejűek, akik megölették Jézust. Rájuk mondta Jézus, hogy: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.„
A feketefejűek megölették Jézust, akiről tudták, hogy nem közülük való, hanem „Nimród unokájának” nevezték, akiről pontosan tudták, hogy „Magor-i mágus”! Jézust a zsidók az „istentelen” Nimród vérének tartják: „Te Nimród vére vagy, Magori Mágus.” Ezért mondta Kajafás: „Ha az ő emléke megmarad, az Ő NÉPE MAGÁRA TALÁL!”
„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok BOLDOGASSZONY nevében”:
A TURUL NEMZETSÉG EGY VÍZÖZÖN ELŐTTRE VISSZAVEZETHETŐ ISTENI VÉRVONAL, AMELY A KILENC ISTENŐSTŐL KEZDVE, NIMRÓDON ÉS ETELÉN (ATILLA) KERESZTÜL TART AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINKIG, ÉS A GUTKELEDEKEN KERESZTÜL NAPJAINKIG ÉL. EZ A VILÁG LEGCSODÁLATOSABB NEMZETSÉGE!
„A mágikus világkép visszanyúlik az özönvíz előtti korokba, így az emberiség őskultúrája a magyarság révén öröklődött át a vízözön utáni emberiségre. A hagyomány szerint a mágikus tudás Nimród révén került be az özönvíz utáni emberiség világörökségébe. A mágikus művészetek Nimródtól erednek.”
„A jelenlegi összes nagy vallások felismerhetően csak a vetületei egy ősi egyetemes vallásnak. Ez az egyetemes vallás a legrégibb kultúrájú népnek, a mi Hun-Szkíta-Magyar őseinknek a vallása volt, melyet egyenesen az élő Isten nyilatkoztatott ki évezredeken át az Ő nagy fiainak: Zarathustra, Buda [Buddha], Jézus és Mani [mágus átlényegülés] ŐK mind a mi Hun-Szkíta-Magyar népünk NAP gyermekei, az őshit szerint ISTEN FIAI voltak.”
Ettől retteg a sátáni világrend.
Ezért szeretnék kiirtani még a gyökereinket is.
Ezért hazudnak rólunk, és ezért mocskolnak bennünket.
Azt híresztelik, hogy az „újpogány kultuszok” egyre növekvő népszerűségnek örvendenek. A sátánt imádók és imádtatók, táltosaink gyilkolói minket neveznek „pogánynak”. Nimród ősapánkat pedig bukott istentelennek nevezik. Bezzeg az áruló és Istent Jehovára cserélő Táré fiát, Ábrahámot dicsőítik.
Nimród a zsidó-keresztény kultúrkörben hosszú évszázadokon át egy Isten ellen lázadó negatív hősként volt elkönyvelve. Az „újpogány” körökben viszont példaként tekintenek rá. A „pogány” legendák és mítoszok Nimródja egy korát megelőző szabadságharcos hős, aki „szembeszállt a zsidók gonosz Istenének zsarnokságával” és egy nagy cél érdekében képes volt egyesíteni az egész emberiséget.
A feketefejűek tőlünk követelik Jehova imádatát, közben Nimród ősapánkról, aki Jehova ellen fellázadt, így vélekednek és ezt hirdetik:
Jobb Ábrahámnak a szegény ifjúnak, akiben a prófécia szelleme élt az Úrtól, és aki ismerte az Urat három éves kora óta, és akit nem lehetett bálványimádatba vinni, mint a gonosz Nimródnak, a vén és ostoba királynak. És mivel Ábrahám nem borult le egy bálvány előtt, ő tüzes kemencébe vette, és a világ Ura csodát vitt véghez érte, és megmentette őt [a tűztől]. De Nimród még ezután sem tért belátásra a bálvány imádatával kapcsolatban, amit az előtt imádott. Mert Ábrahám kiment a bálványimádók nemzetségei közül és Kánaán földjét vette birtokába, és Ábrahám uralmának idején Nimród elvesztette méltóságát a világban.
(Qoh 4:13-ként jelölt targum)
A „világ Ura”csodát vitt véghez érte, és megmentette őt, Ábrahámot.
(A világ ura most ugyebár a sátán…)
Azért néha kilóg a pata:
Ábrahám: Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket? A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek JHVH ellen és Fölkentje ellen:
(Zsoltárok 2:1-12)
„Törjük össze bilincsüket, tépjük szét rabláncukat!” Kineveti őket JHVH. De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk: „Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen.” JHVH végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: „A Fiam vagy, ma adtam neked életet. Kérd tőlem, és örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait. Vasvesszővel verheted őket, és mint a cserépedényt, összetörheted.”
Nos, királyok, térjetek észre, föld urai, hadd intselek benneteket!
Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, csókoljátok meg a lábát rettegéssel! Nehogy fölgerjedjen ellenetek, és elvesszetek az úton, ha hirtelen fellobban haragja. De boldogok mind, akik hozzá menekülnek.
Tehát Ábrahám szerint az „boldogul”, aki nem lázad Jehova, a sátán előtt és leborulva imádja?
„Leborultak a sárkány előtt, hogy hatalmat adott a vadállatnak. Leborultak a vadállat előtt is, és így imádták: „Ki fogható a vadállathoz, ki tudja vele fölvenni a harcot?” (Jel 13.4)
„A föld lakói, akiknek a neve a világ kezdetétől nincs beírva a megölt Bárány életkönyvébe, mind leborulnak majd előtte.”
(De Nimród és a népe, Jézus és a népe mindvégig harcolt és harcol ellene.)
Az egyházatyák és krónikások: „Ekkor terjedt el a földön minden áthágás, mert Nimródtól származtak a hamis tanítások, az asztrológia és mágia – amit egyesek zoroaszterizmusnak neveznek. Valójában azonban ez Nimródnak, az óriásnak az ideje volt, Zoroaszter egy messze más korban élt.” (Epiphanus Panrarion-ja 1:3,3)
A feketefejűeknek és az egyháznak közös érdeke Nimród ősapánk és népének befeketítése. Mindkettő Jehovát tekinti Istennek.
Szerintük, tömören összegezve, a bibliai Nimród egy JHVH-val szembeszálló kegyetlen, zsarnoki uralkodó volt. Az ő nevéhez fűződik az özönvíz utáni emberiség első Isten ellenes társadalmi szervezkedése, egy korabeli világállam létrehozatala, valamint számos pogány kultusz életre keltése. (Szefer HaJásher vö. Józsué 10:13 és 2 Sámuel 1:18) (1Móz. 10:8-12)
Azt állítják, hogy nincs említés Nimród utódairól.
„A Biblia alapján tehát nem származtathatunk tőle egyetlen nemzetet sem!”
„Mivel a Nimród nevet kizárólag a héber nyelvű Szentírás használja, s mivel ennek a Nimródnak nincsenek utódok tulajdonítva, így azok a magyar mondaelemek, amelyek Nimródtól eredeztetik a magyarságot, bibliailag nem megalapozottak.”
„A Nimródhoz való ragaszkodás ez esetben is ahhoz a korábban már említett tényhez vezethető vissza, hogy őt, mint az egységes emberiség első nagy királyát, számos nemzet vallotta és vallja a mai napig az ősatyjának. Más szóval ez a gondolat a bábeli berögződés egyik maradványa.”
„A magyar nép csupán egyike volt azon nemzetségeknek, amelyek tovább őrizték ezt a hagyományt, s nem mellékesen Nimródig vezetik vissza. Ez a hagyomány nem jelent vérségi kapcsolatot Nimróddal, hiszen mint láttuk, megtalálható a legkülönbözőbb földrészeken a legkülönbözőbb rasszok harci viseleteként és mitológiai motívumaiként.”
Ezek a feketefejűek írják (szeretnék írni) a történelmünket, a hazugságaik és gyűlöletük által vezérelve.
(Bartha Antal a IX-X. századi magyar társadalom című könyvében ezt írja a Kárpát-medencéről: „A magyar hordák megtelepedése ezen az akkor igen ritka népességű, mondhatni teljesen üres területen…”
Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke pedig az alábbiakat írta:
„Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek- és nőgyilkosság régi tradíció… görbe lábú gyilkosok, nyelvük nem lévén csak makognak, s a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el…”)
IDEJE LENNE ELGONDOLKODNUNK EZEN ÉS VÉGRE ODACSAPNI EGYET!
„Szólok minden igaz magyarhoz, aki itt van testével, tiszta lelkével, igaz tenni akarásában. Itt vagyunk, hogy szívünk lelkünk és fohászunk felszálljon a hetedik égbe. Ott, ahol a dicső múltú Ősök, a mindhalálig Hősök, akik Zászlót, Esküt, Hazát soha nem cseréltek, de mindhalálig az Ősi Honért éltek.
Merjél hazádban magyar lenni, napkelettől napnyugtáig, és ha azt látod, hogy gyalázzák családod, hazádat, dobbants oda, hogy NEM TŰRÖM!
Nincs annyi pénz, nincs annyi kincs, ami felérne azzal, amit Őseink nékünk igaz szóval meghagytak.
Hűség, Bátorság, Becsület, ez a magyar lelke és vezérlő szelleme!”
(Tokmak Karaul)
Szerencsére vannak, akik tudják és hirdetik az Igazat.
Az i.sz. 4. századi szírteológus, Ephraem az 1 Mózes 10:9-hez fűzött kommentárjában Nimródot az Isten akaratának kivitelezőjeként tekintette, amikor így fogalmazott:
Nimród erős óriás volt az Úr előtt, mert Isten akaratának megfelelően háborúzott a népek ellen, a célból, hogy szétterjessze őket az Isten által nekik szánt területekre. Így amikor valaki áldást mond egy királyra, vagy vezérre a következő szavakkal teszi:
‘Légy olyan, mint Nimród, az erős óriás az Úr előtt, aki győzedelmes az Úr háborúiban.’
Tanpai Rinpocse, a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája 2007-ben:
„Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.”
„A szakák (szkíták-magyarok) népe felébred és viszi a tüzet más földekre is. A szakák ébrednek fel elsőként, ahogy évmilliókkal ezelőtt is ők vitték a fényt! Elsőnek Nimród (Ménrot) népe tér magához, utána a többi.”
/Vishnu Purana –indiai szent irat/
Az Igazság kibogozásának kulcsa visszavezet egészen a Sumerokig.
(A világ jelenlegi ura és a feketefejűek mindent ellenőrzés alatt tartanak. Nem véletlen az sem, hogy Hazánkban, aki esetleg sumerológiát szeretne tanulni, az csak a héberisztika tanszéken teheti ezt meg. No comment…)
A sumer kultúra messze régebbi, mint a feketefejűeké.
(Olyan, hogy zsidó nép, Ábrahám előtt nem is létezett.)
A legtöbb történetet a sokkal korábbi sumer agyagtáblákról lopták és hamisították meg, főleg a „Babilóniai fogság” alatt.
A kanonizált szentírás (s a szintén héber eredetű, de nem kanonikus Jubileumok könyve, valamint a Jásher könyve) szerint először a kusiták, és a kusita Nimród uralta az emberiséget. A kushita dominanciát tükrözi egy, a suméroktól fennmaradt írás, az ún. Sumér királylista is, bár a két forráscsoport koránt sem azonos szempontból vázolja az eseményeket. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a sumérokként ismert, egy nyelvet beszélő, és a kusiták által dominált nép azonos a nemzetek szétválasztását megelőző, tehát még együtt lakozó, noéi emberiséggel!
A nyelvek összezavarása előtt élő emberiséget, vagyis a sumér kultúrát a Khámtól származó kusiták dominálták, majd a szintén kusita Nimród lett az egységesített nemzetségek első nagy királya, uralkodója. Az özönvíz utáni legelső városok egyikének neve Kis volt, Kus után.
A sumér királylista özönvíz előtti része
összeegyeztethetetlen
a biblia teremtéstörténettel és annak szereplőivel.
„A királyság az égből szállt alá, Eridu vált a királyság székhelyévé. Eriduban Aululim uralkodott királyként 28800 éven át. Alagalgar 36000 évig uralkodott. E két király uralma 64800 év. Eridut elhagyták, a királyság Bad-tabirába került. [Az özönvíz előtt]
„Összesen öt városban nyolc király uralkodott 241200 évet.”
„Ezután jött a vízáradat. Az özönvíz után a királyság az égből ereszkedett alá, Kish [Kus] vált az uralom székhelyévé.”
„A Napvallású Szkíták és Mágusok ősét, a mitológiai Kust, Nimród [Ménrót] ősatyját Napként tisztelték, Magógnak és Mágusnak is nevezték.” A NAP HŐS PÁRDUCA volt a neve.
(A feketefejűek szerint, nekünk, Magyaroknak a párduchoz sincs semmi közünk:
„Egy Nimródhoz visszavezethető, és világszerte elterjedt hagyomány a párducbőrből készült viselet használata, mint a vitézség, a hősiesség és méltóság szimbóluma. Ez a hagyomány a magyar olvasók számára valószínűleg ismerős, hiszen hagyományainkban a párducbőr kacagány viselete szintén a nagy vezérek, vitézek és hősök viselete volt. Ez azonban koránt sem egy egyedien magyar vonatkozású jelenség, ugyanis a párducbőr ilyen jellegű öltözete ismert volt az egyiptomi papoktól kezdve a maja indiánokig, s a pusztai népeken át a dél afrikai zulu törzs harcosaiig.
A magyar nép csupán egyike volt azon nemzetségeknek, amelyek tovább őrizték ezt a hagyományt, s nem mellékesen Nimródig vezetik vissza. Ez a hagyomány nem jelent vérségi kapcsolatot Nimróddal, hiszen mint láttuk, megtalálható a legkülönbözőbb földrészeken a legkülönbözőbb rasszok harci viseleteként és mitológiai motívumaiként.”
Én kérek elnézést, hogy ezt a szenny véleményt idéztem, de látni kell, hogy hogyan gyalázzák Nemzetünket, hagyományainkat.)
A sumér királylista évei elképesztő hosszúak. Ez a királylista több mint kétszázezer évre megy vissza.
(Ez kb. megegyezik az ún., Homo Sapiens megjelenésének idejével, nem véletlenül…)
A sumér királylista szerint az ott felsorolt uralkodók az „egekből”, vagyis az istenektől kapták a földi uralkodásukat.
A sumérok és a korai nemzetek isteneknek tekintették uralkodóikat.
A vérvonalnak tehát óriási szerepe volt.
(Ezért kellett megölni a Föld királyait. Ezért gyűlöletes számukra a Turul Nemzetség.)
„Ha a nép elfordul saját Védelmező Istenétől és ahelyett más nép védelmező istenét imádja, aláveti magát ama népnek is, melynek istenét elfogadta.”
„Időt változtató, Múltat törlő, Törvényt döntő
Vad szélvihar, Eget ostromló orkán tombolt.
Elsöpörte Fény-úr országának régi, igaz rendjét.
A jó királyok kora immár végleg odalett.”
Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. Nagy (héb, gibbor) vadász volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród. Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra és Sineár földjén minden városra. (Mózes 10:8-9)
(Nimród miként soroltathatott az óriások közé? Egy annunaki, vagy nefilim vérvonalból származó anya ezt lehetővé tette. “Történt pedig, hogy amikor az emberek kezdtek elszaporodni a Földön, és leányaik születtek, látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak. Abban az időben, amikor az istenfiak bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik – sőt még azután is – óriások éltek a földön. Ők azok a vitézkedők, akik ősidőktől fogva hírnevesek voltak.“)
És Kus, Noé fiának, Khámnak fia feleséget vett magához az időben*, öregsége korában, és az fiút szült neki, és Nimródnak nevezték el, mondván: Ez időben kezdtek az emberek fellázadni és áthágásokat elkövetni Isten ellen, és a fiú felnőtt, és az apja nagyon szerette őt, mert öregkorának fiúgyermeke volt.
(Jásher 7:23)
Nimród örökölte az Isteni vérvonalat, ugyanazt, amit dédapja Utnapistim (Noé) is birtokolt. (Ezt irigyelte Ábrahám…):
„Más, mint az Emberek és nem hasonlatos hozzájuk, hanem Isten fiaihoz hasonlít a Mennyekben. A természete más, nem olyan, mint a miénk. Úgy tűnik, nem tőlem fogant, hanem az angyaloktól. Ezért Lámekh gyanította, hogy egy Figyelőtől fogant, az „Isten fiai” valamelyikétől.”
Amikor kinyitotta a szemét, megvilágította a házat, mint a Nap, és az egész ház tündökölt.
Nimród: Mikor megszületik, a teste világít. A főpap keze leszárad, amikor meg akarja kardjával ölni a kisdedet. A sötétség erőinek nem tetszett a Fénytanító.
(Azóta is az elpusztításuk a legfőbb céljuk.)
Nem véletlenül, és megkérdőjelezhetetlenül, vérvonal (Turul vérvonal) által lett Nimród a Föld első királya.
(Nimród uralkodott a földön Noé minden fia fölött és azok mindannyian alattvalói és követői voltak. És az egész föld egy egységes nyelvet beszélt. Az állatok és emberek meglapultak Nimród előtt, a ruházata miatt, amelye ruhaneműk hatalmas erőt kölcsönöztek neki.)
„Tanácsba gyűltek Enlil és az istenek, Istár, az isteni úrnő, köztük trónolt. A királyság, az Országok fölötti, nem volt még emberé, istenek osztoztak meg az uralmon. Földieknek király-urává az istenek Gilgamest tették…”
Amennyiben a sumér forrásokból próbáljuk azonosítani Nimródot, illetve az ő sumér nyelvű megnevezését, azt csak a szóban forgó sumér leírások szereplőinek jellemzői, tulajdonságai és történetei alapján rekonstruálhatjuk, összevetve azokat a bibliai irodalom reá vonatkozó jellemzőivel. Ne feledjük, a Noé és Ábrahám közötti időben Nimród a legismertebb bibliai egyéniség, s ha a Biblia ilyen rendkívüli személyiségnek tartotta, akkor ennek az embernek nyomát kell találnunk a korabeli leírásokban is. Nos, a sumér források alapján csupán néhány személy jöhet szóba, s a két legvalószínűbb kandidátus Gilgamesh és Etana.
Khám leszármazottai az 1Mózes 10:5 versében vannak felsorolva, s az ott felsorolt nevek közül Nimród neve a tizenharmadik név. Történetesen, a sumér királylistában a Kish-i királyság tizenharmadik uralkodója egy bizonyos Etana volt, aki „egyesítette a népeket és konszolidálta a hatalmat.” Amíg a Szentírás szerint Nimród hatalmas vadász volt, addig a sumér Etanát a “vadállatok királyának” nevezték. A sumér leírásokban Etana egy sas hátán ülve szállt az egekbe, majd egyes források szerint aláesett és meghalt, más források szerint pedig feljutott az egekbe. Ez az eset párhuzamos a Korán egy Nimródra vonatkozó kommentárjával, miszerint Nimród a torony lerombolása után egy másik módszert keresve kívánt a mennybe jutni. Egy erre a célra elkészített ládát négy hatalmas sasra kötöztek, s amikor így a felhők fölé szállt, fellőtte nyilát a menybe azzal a szándékkal, hogy megölje az Istent, aki romba döntötte tervét.
„A hatalmas istenek, az Igigi-k megterveztek egy várost. Az annunakik tervezték meg Kish városát. Ezennel királyságot biztosítottak a földnek, és Kish városa megalapozódott… Ő hozta el a királyságot …”
Ezek szerint Etana volt az a király, aki számára a “királyság Kisbe ereszkedett alá a mennyből” és a föld első nagy királya!
A Gilgamesh eposz eddig feltárt legrégebbi példánya i.e. 2000-ből származik, de eredete és a tartalmi mondanivalója természetesen ennél régebbre visz bennünket vissza.
Gilgamesh és Enkidu együtt indulnak útra a szakrális Cédrusok Hegyéhez, hogy elpusztítsák a szörnyet, aki az özönvizet okozta. A történet szerint Gilgamesh sikeresen végez a szörnnyel, s fejét veszi annak. A lény neve Huwawa (az asszír verzióban Humbaba).
Gilgames szembeszáll JHVH-val
„Nimród [Gilgames] JHVH nagy legyőzője”,
mivel a történetben megnevezett Huwawa a JHVH név egy formája volt. Gilgames és Enkidu sikerrel járt és megölte Huwawát, fejét vették neki és diadalmasan tértek vissza Uruk városába, ahol nyilvánossá tették, hogy Huwawa halott, tovább nem kell tőle tartani.
A sátán halálos sebet kapott a fején!?
Ezzel már találkoztunk:
Ekkor láttam, hogy a tengerből egy vadállat bukkan fel. A sárkány neki adta erejét és trónját, nagy hatalmával együtt. Az egyik feje mintha halálra lett volna sebezve, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a vadállatot.
Az első vadállatnak minden hatalmát gyakorolta a jelenlétében. A földet és lakóit rávette, hogy boruljanak le az első vadállat előtt, amely kigyógyult halálos sebéből.
(Jel 13.)
NIMRÓD HALÁLOSAN MEGSEBEZTE A SÁTÁNT, AKIVEL KÜZDÖTT A TORONYBAN.
„Amikor az épület elért egy bizonyos magasságot, akkor nyilakat lőttek az ég felé, s amikor azok véresen estek vissza azt hitték sikerrel jártak.”
Jehova: Ereszkedjünk alá és zavarjuk össze a nyelveiket, hogy egyetlen ember sem értse meg szomszédjának beszédét, s ezt meg is tették velük [az emberekkel]. A nyelvek összezavarásával lehetetlenné vált a munka befejezése, káosz alakult ki és az Úr (Jehova) szerte szórta a nemzetségeket a föld színén.
A feketefejű akkádok pedig elkezdték rabolni és gyilkolni a barátságos sumer népet.
A fentiek némileg rávilágítanak a sumér kultúra, a Nimródi birodalom és a Kusiták hanyatlásának körülményeire is, valamint a szemita akkád kultúra felvirágzásának kezdeti időszakára.
„Szír, arab, türk Geszták egyöntetűen arról írnak, hogy Nimród ősatyánk mikoron az emberek között kezdett naggyá válni, felment a Bábel tornyának 7. szintjére, megütközni az Ördögök urával, „aki akkoriban még az égben lakott. Féltette szerelmét, Enéh királynét Ármánytól, hogy Ármány nehogy bántsa őt, míg ő ellene küzd. Egyetlen nyílvesszője maradt, egy utolsó lövésre. ELVÉTETTE…”
„A mágusok megtanácskozták egymás között az égi jelenséget, és elmentek a királyhoz, Nimródhoz, hogy figyelmeztessék őt:
„… ez a dolog arra a gyermekre vonatkozik, aki Thárénak született, aki felnövekedik, és nagyon megsokasodik, és hatalmas lesz. Megöli a föld királyait és földjüket örökségül veszi, ő és a fiai örökévé.” (Jásár könyve 8:11)
A káldeus bölcsek azt javasolták a királynak, hogy kínáljon fel nagy ajándékot Thárénak a gyermekért, akit ők azután megölnek:
„nehogy (Ábrám) felnövekedvén, megsokasodjon a földön és gonoszsága elhatalmasodjon ellenünk, hogy gyermekeinkkel együtt elvesszünk általa.” (8:13)”
Nimród nem ölette meg a gyermek Ábrahámot, aki később a mágusok által megjósoltan elárulja Nimródot. Az áruló Ábrahámot a tűzhaláltól később Jehova menti meg.
NIMRÓD A TORONYBAN ÁBRAHÁM ISTENÉVEL,
A SÁTÁNNAL VIASKODOTT, NEM ISTENNEL!
Egy régi arab mítoszban megtalálható Nimród – Nimruth az ősi Káldea királyának története így szól:
„Történt egyszer, hogy amikor a káldeusok a mezőn Ősi Szertartásukat ünnepelték, Ábrahám a káldeusok szent helyén a legnagyobb istenük szobrának kivételével, minden isteni jelképet összetört! Így Ábrahámnak Nimród elől menekülnie kellett! Ábrahám a NAPISTEN FIAI ellen fordult, s a mai napig is abban bízik, hogy Istene Jahwe, felmenti tettei súlya alól! De felmenteni bármi alól is csak a NAPISTEN tud!”
Nimród halála az “igazak könyve” szerint:
„Ábarahám halálát követően, Ézsau elrejtőzködött Nimród elől, hogy becserkéssze őt a csalitban, hirtelen elugrott a rejtekhelyéről, kardot rántott és orvul Nimródra rontva levágta annak fejét. És Ézsau elkeseredett küzdelmet vívott a Nimródot kísérő két vitézzel, amikor azok kihívták, rájuk rontott és megölte őket a kardjával. És Nimród vitézei, akik hátramaradtak, a távolból meghallották és felismerték a két vitéz kiáltozásait és futni kezdtek, hogy megtudják az okát, de a királyukat a két emberével már holtan találták a földön. És amikor Ézsau meglátta, hogy Nimród vitézei közelednek a távolból, elfutott, s így menekült meg.”
Na és persze ennek a nagy „hős” Ézsaunak még arra is volt közben ideje, hogy levetkőztesse Nimródot:
„És Ézsau magával vitte Nimród értékes ruházatát, amit apja [Kus] hagyott rá, s amely által Nimród győzedelmeskedett az egész földön. És miután elmenekült, elrejtette azokat a saját házában. És Ézsau fogta a ruhákat és tovább futott a városba Nimród emberei elől, és apja házába tért, aggódva és a harctól kimerülten, és bánatában a halált kívánta, amikor Jákobhoz, testvéréhez tért, s leült mellé. És Jákob okosan kezelte ezt a dolgot Ézsauval kapcsolatban, és Ézsau eladta a születési jogát Jákobnak, ugyanis mindez az Úr keze által történt. És vele [eladta] a machpelahi barlangban lévő sírhelyét is, amit Ábrahám vásárolt meg Heth fiaitól, mint [családi] temetkezéshelyet, ezt Ézsau eladta Jákobnak, és Jákob mindent megvett testvérétől. „
Ez a feketefejűek által kitalált történet. Nagyon életszerű…
Gyilkolás, lopás, hullarablás, kufárkodás:
„mindez az Úr keze által történt”.
Ez a feketefejű „morál”.
„És amikor Kús fia Nimród meghalt, az emberei lesújtva felemelték őt és hazavitték, és eltemették őt a [saját] városában, és Nimród teljes életének napjai kétszáz és tizenöt év volt, és akkor meghalt. És Nimród uralkodásának napjai a föld népe fölött egyszáz és nyolcvanöt év volt.”
Egy biztos, hogy a mai napig Nimród és népe, élet-halál harcot folytat „Ábrahám” magjaival, ahogyan azt egykor a mágusok figyelmeztetően megjósolták.
A világ Világossága küzd a vakvilággal.
Ez a történet nem ért véget, napjainkban is tart.
MI NIMRÓD VÉREI VAGYUNK.
Napatyánkhoz és Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunkhoz vagyunk mindörökké hűek, nem pedig Jehovához.
Eljön még az idő, nem is olyan sokára, amikor NIMRÓD hollói végre leszállnak a Pilisben, a Szent Mihály hegynél, és visszatér a hegy gyomrából NIMRÓD ŐSAPÁNK.
„EGY ELJÖVENDŐ SÖTÉT KORBAN A HEGY OLDALA MEG FOG NYÍLNI, S INNEN TÖR ELŐ MAJD NIMRÓD, CSUPA FÉNYTESTŰ HARCOSOKBÓL ÁLLÓ SEREGÉVEL.”
„Az Igazság keresése egy hazug világ egyensúlyát mindenképpen megbontja.”
Keressük és bontsuk meg!
„Mivel pedig Jehovát nem tudom atyámként tisztelni, el sem ismerem. Függetlenül attól, hogy mára az eredeti Egy Igaz Istent lassan mindenkivel elfelejttetik. Aki pedig nagyon emlékezik, azt igen gyakran megölik. Nem ritka eset ez. Tudod, a vérvonal kötelez.
A Jehova által adott szabad akarat meglehetősen korlátozott. Hasonló ez ahhoz, mint mikor némelyek azt mondják. Ami a tied, az az enyém is, ami az enyém, ahhoz pedig neked semmi közöd. Ilyen az a szabad akarat, amit a héberek istene adott a sajátjainak. Valamint a szeretet abszolút hiánya.
Tessék nekem már megmondani, miért nem veszik észre az emberek azt a hihetetlenül egyszerű tényt, hogy nem a Minden fajok felett álló teremtő istent szerettetik velük, hanem azt a lényt, akire az Úr Jézus a János 8. 44-ben azt mondja, hogy “ti a Sátán atya gyermekei vagytok”. Az egyetemes judeokrisztianista egyházhoz semmi közünk nincs.
Mindenkinek van valami feladata. Nekem az a feladat adatott, hogy tanítsam az embereknek az igazságot. Nem pedig azt, amit a judeokrisztianista egyház elvár. Sokaktól megkapja a támogatást, de tőlem egész biztosan nem. Legyen nekik a hitük szerint. Meg nekem, nekünk is. Fölösleges a ködösítés. 2000 év elég volt. Mi nem hittérítők, hanem tanítók vagyunk. A Tanító mindazokat tanítja, akik kíváncsiak rá. Sosem erőszakos. A Tanító tudja, hogy a tudást nem erőszakolhatja rá senkire. Tehát nem félelmetes. Csak az fél, aki nem akarja, hogy tudj. Annak szemében azonban nem szálka, hanem gerenda a Tanító. Most pedig már a Világosságnak kell következnie. Nem elbizonytalanítva az amúgy is beteg emberiséget.
Megmondom miért. Nem másért, mint azért, hogy rájöjj arra, hogy nem engedik meg neked az emlékezést. Már rég elvették Tőled Őseid és a nem zsidó Úr Jézus Szeretetét és Tiszteletét. A zsidóét azt szeretheted, de a tied nem. Neked nincs, mondják Ők. Nem lenne baj, ha közülük is egyre többen rájönnének arra, hogy a dolgok nem így működnek.”
/ Bodor Ernő /
„AZ ELFELEJTETTET, A KIIRTOTTAT ÚJRA MEG KELL TANULNI”!
A MAGYAR NÉP AZ IDŐK KEZDETÉTŐL LÉTEZŐ ŐSNÉP, MELYNEK TÖRTÉNETE SOKKAL CSODÁLATOSABB, MINT AZT GONDOLNÁNK. ANNÁL PEDIG FŐLEG CSODÁLATOSABB, MINT AMIT EL AKARNAK HITETNI VELÜNK!
MÚLTUNK A MÍTOSZOK HOMÁLYÁBÓL IS FÉNYLŐEN RAGYOG.
A FÉNY MINDIG A MAGYAROK KÍSÉRŐJE VOLT.
EZÉRT VOLTUNK, VAGYUNK ÉS LESZÜNK MI A TUDÁS NÉPE!
NAP ATYÁNK ÉS ISTEN ANYÁNK ÓVÓ SZERETETÉBEN ALAKULT KI MÁR AZ ŐSI IDŐKBEN A KULTÚRÁNK, NYELVÜNK, ÍRÁSUNK, NÉPMŰVÉSZETÜNK, HITVILÁGUNK, MONDÁINK, MESÉINK, AZ EGÉSZ LELKISÉGÜNK. TUDÁSUNK ENNEK A RAGYOGÓ ÖRÖKSÉGNEK A BIZONYÍTÉKA. EZ A PÁRATLAN ÉS DICSŐ ÖRÖKSÉG A MI GYÖKERÜNK, MELYBŐL TÁPLÁLKOZHATUNK, ERŐT MERÍTHETÜNK ÉS FELÉBREDHETÜNK.
A MAGYAR NÉP JÖVŐJE LEGALÁBB ANNYIRA CSODÁLATOS LESZ, MINT AMILYEN DICSŐ A MÚLTJA VOLT, BÁRMILYEN ÁRMÁNY IS FOJTOGATJA A JELENÜNKET!
