Az Érmellék kézen fog engem,
Mint szerető szülő a gyermekét.
Közben halkan, ősi titkokról mesél,
És én pontosan értem az üzenetét.
A fennmaradt hagyományok szerint, amikor az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot, Érmelléket és környékét a Turul Nemzetség kapta meg.
(Az ún. „Árpád-ház” kifejezést az álnok habsburgok találták ki. Eredeti nevük TURUL NEMZETSÉG volt.)
A Turul Nemzetségbeliek ősi birtokai az Érmelléken feküdtek. Érmelléki birtokai a Gutkeled nemzetség és más középbirtokos kisnemesek birtokai között terültek el.
Atila (Etele-UTU-LU) fiának Aladárnak a vérvonala a Gutkeled nemzetség. (Így már nem is olyan meglepő, hogy Atila hun hadi-népének szállásterülete is itt volt.)
A Gutkeled család évszázadokon keresztül olyan Rákóczikat, Bocskaiakat, Batthányiakat, Dobót, Ady-t adott a nemzetnek akiknek a családfája Aladáron keresztül Atiláig nyúlik vissza.
Ha egy „Árpád-házi”uralkodónak (Csaba királyfi arany ágacskája az „Árpád-ház” vérvonala, azonban Csaba volt a legfiatalabb gyermeke Atilának…) joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá!
Miért kellett őket elrejteni, átnevezni, kitörölni a krónikákból? Ez a kérdés nagyon összetett. Amiért a Pálos rendet is el kellett fogadtatni a Vatikánnal…
A pilisi királyi/szakrális központban az elrejtést, menekítést már a XII. század elején megkezdték. Azaz az általunk is ismert krónikák keletkezése idején már javában zajlott.
A menekítés a legfontosabb szakrális kincs menekítésére irányult. De mi lehet nagyobb szakrális kincs, mint Atila élő vérvonala? Mi lehet értékesebb, mint a több ezer éves nemesi múlttal, szakralitással rendelkező nemzetségek átmentése a történelem viharában?
De ennek a menekítésnek egy nagy ára volt… lassan már e híres családok leszármazottai is elvesztették a valós eredettudatukat – átmenetileg.
(De mintha ez is benne lett volna abban a nagy pakliban, hogy lesznek majd olyan gondolkodók, kik össze merik rakni a kirakós egyes darabjait, akik mernek szabadon gondolkodni és akik lesznek annyira bátrak, hogy ki merjék mondani a hihetetlent.)
A TURUL NEMZETSÉG EGY VÍZÖZÖN ELŐTTRE VISSZAVEZETHETŐ ISTENI VÉRVONAL, AMELY A KILENC ISTENŐSTŐL KEZDVE, NIMRÓDON ÉS ETELÉN (ATILA) KERESZTÜL TART AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINKIG, ÉS A GUTKELEDEKEN KERESZTÜL NAPJAINKIG ÉL. EZ A VILÁG LEGCSODÁLATOSABB NEMZETSÉGE!
TURUL NEMZETSÉG –TURUL MADÁR: TÚLRUL- madár (Földön Túlról – az ÉGBŐL).
ÉGI MADÁR, ÉGI NEMZETSÉG, ÉGI TUDÁS MADARA, ÉGI TUDÁS NÉPE.
Sumérul a TUR-UL jelentése: a FÉNY FIA.
Az ETELE (Atila) szó eredetileg nem mást jelent sumérul, mit UTU-LU. Ez a szó pedig nem mást, mint – Nap Ember [Nap Hun] vagyis a Nap Isten Fia.
„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok BOLDOGASSZONY nevében”:
„Ezek a nemzetségek éppen azért voltak „tiszták”, mert magukat a mennyekből (a sarkcsillagról, az égből, az égen keresztül) eredeztették. Vagyis, legősibb ősük halhatatlan, a halhatatlanok csarnokában – idő felett – örökké élő. Ez adta egy tiszta nemzetségnek a szellemi (és fizikai) erőt.”
A magyarok származása ezért fontos. Égi származás:
Őseink hagyományában a Teremtő Atyát a Nap és a Turul jelképezte, míg párját a Teremtő Anyát, a Hold és a nyolcágú csillag (Vénusz) és a Szarvas. /Szarvaslegeltetőnek is hívták a Vénusz esti megjelenését./
A Teremtő, ezen két minősége, elválaszthatatlan egységet képez. A Boldogasszony egyik jelzője, ezért is a Napba öltözött Asszony, mert a fényét a Teremtő Atyától kapja, ahogy az égi jelképe a Hold is.
Ősi hagyományaink szerint: Atyánk a Turul, Anyánk az arany szarvas. (Naporcájú istenatyánk és Istenanyánk, akinek kezében az ős-örök Lánc, a teremtés LÁNColata (Lánc-lánc Eszter(Isthar)- lánc.) Istenanyánk, a homlokán Holddal ékes Boldogasszony elfoglalta a Földet, Istenatyánk, a Naporcájú pedig a fölső egeket.
A Hagyomány szerint:
„Az Istenség, szitáló ködnél finomabb szellemtestéből sugarakat bocsájta a Föld öt égtájára.
A Sugarak állatokat értek: – Északon medvéket, Keleten lovakat, Nyugaton farkasokat, Délen disznókat, középütt szarvasokat.”
Hét „ÁG”-ról, hét totem állatról esik szó. Az említettekhez társul a Kurul (a kara-ulu = fekete ölyvből alakult szó, a Turul és „a hetedik állat-ős Rókavolt, ez meg is látszik az embereken, a csalafin- tákon!“
„Az Istenség sugarai nem értek minden állatot egyformán. Kibe ennyi szorult, kibe annyi.
E különbözet mindmáig meglátszik az emberfaj utódlásán, meg az is gyakran átüt, hogy minőnémű állat szorult bele. Hetvenhétszer tízezer esztendőbe tellett, míg nemzedékről-nemzedékre alakulván, második lelkük, Isz-ük (eszük) révén emberfélévé tekeredtek.
Az Istenek egymás közelébe irányíták őket, összekeverendő, mert nem ló-embert, farkas-embert, medveembert, disznó-embert, szarvas-embert akartak, hanem embert, ami értelemben meg érzelemben több, mint ezek együttvéve. Össze is keveredtek, de némelyik csak felibe-harmadába.
Máig sok emberben ennek, vagy annak az állatnak természete hatalmaskodik. Antul inkább, mentül jobban csak a föld javai érdeklik.”
Végezetül teremték az embert, s arra rá is faragának, mert Hét ÁG-on próbálkoztak, de abból
CSAK HÁROM ÁG-ON TEKEREDETT HOZZÁJUK MÉLTÓ TEREMTMÉNY.
NÉGY ÁG-ON FELEMÁS LŐN, FÉL MEG HARMAD ÚTON ISTENORCÁJÚ, EMBER MEG BAROM KÖZÖTT ÉS AZOK BÉKEVEREDTEK AZ EMBEREKBE.”
Teremtsünk magunkhoz hasonlatos eleven lelkű életet, ki tovább gondol ágyékán, gyomrán, kinek megsajdul a szíve virágzó KÖRTEFA láttán, csak azért, mert szép.
ÉGI SZÜLEINKHEZ HASONLATOS ELEVEN LELKŰ EMBER, KI TOVÁBB GONDOL ÁGYÉKÁN ÉS GYOMRÁN, KINEK MEGSAJDUL A SZÍVE A VIRÁGZÓ KÖRTEFA LÁTTÁN, CSAK AZÉRT, MERT SZÉP:
Az így teremtett (a Bibliában ez az a bizonyos SÉT-nemzetsége!) nő meg férfi gyönyörködve a virágzó körtefához indultak.
Az Istenek pedig hallván és látván mindezt, összenéztek örvendezve:
– Íme, a vadból ember nemesedett – gyönyörködik a szépben!
A nő meg férfi eközben megérkeztek a fához és tanakodának, miképpeg leend virágból körte.
Hallák ezt az Istenek és még jobban örvendének, mondván:
– Valóban emberré tekeredett a vad! Tudást szomjazik – kedvünket leljük benne!”
„Az IsTENEK-nek tetszett az ember, nőstény, hím egyaránt.
Ég-isten atyánk ködfátyol mögül nézte őket, mert tudta, tüze pusztíthat. Később kék fátylával burkolá körbe a Földet.
Föld-isten anyánk, a homlokán Holddal ékes fejedelemasszony, Boldogasszony képében a körtefa lombja közül szóla hozzájuk:
–Kedvesek vagy tok nekem, meg atyátoknak, az Ég Istenének.
HATALMAT ADUNK NEKTEK E FÖLDÖN, – A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZODJANAK, HOZZÁTOK, KIK SEJTETEK, ÉREZTEK, ÉSZLELTEK ÉS TUDTOK!
Ezeket megelőző ember-erény nincsen IsTEN-től.
(Csak kiválasztódott, fölemelkedett élőlények vannak, akiket igyekezetükért kedvelnek az Egek erői.)
Amazok lábatok taposta ösvényeket járjanak, hogy bennük is terebélyesedhessék Istenségünk csirája.
Az első emberek megszeppenve kérdezék:
– Ki vagy te szitáló ködnél finomabb szellemanyagból körtefa lombja közt lebegő szépséges asszony?
– Teremtő anyátok vagyok, az Egy-Örök-Isten Asszony-Fele!
Atyánk a felhők mögül rájuk derülvén szóla:
– Teremtő atyátok vagyok, az Egy-Örök-Isten Férfi-Fele. Tik is két félből vagytok együtt Egy Ember. Ez bennetek, az Ős-Ikerörvény egyensúlya, mely a Nagy Kerék meglódíttatása óta a Létezés biztosítéka. Ez a Rend!”
Égi Szüleink Rendje egyértelmű:
„HATALMAT ADUNK NEKTEK E FÖLDÖN, – A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZODJANAK, HOZZÁTOK, KIK SEJTETEK, ÉREZTEK, ÉSZLELTEK ÉS TUDTOK!”
A TURUL NEMZETSÉGHEZ kell igazodniuk a „félig-meddig embereknek”! „Amazok lábatok taposta ösvényeket járjanak, hogy bennük is terebélyesedhessék Istenségünk csirája.”
A világ jelen őrületéből ez lesz a kiút.
Ezért vagyunk az Égi tudás Népe.
Ezért volt ősapánk a Föld első királya.
Ez a MAGYAROK küldetése:
Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.
Ezért van „nagyhatalmú őrangyalunk:
Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű (TURUL)madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!
A TÁLTOSAINK feladata és joga „A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZÍTÁSA”.
Mert Ők azok, akik ősidők óta átadják a LÁNC-ot, mert ők SEJTENEK, ÉREZNEK, ÉSZLELNEK ÉS TUDNAK!”
A magyarok ősatyja, a Föld első királya, Nimród és mellette a női istenség, Inanna / Ishtar / Boldogasszony. Az istennő és Nimród is „Turulos” koronát visel. Az ábrázolásaikon gyakran látható mellettük egy jelkép: „Toth mágus botja”. (Mágusok, Toth-osok, Táltosok)
A mágikus világkép visszanyúlik az özönvíz előtti korokba, így az emberiség őskultúrája a magyarság révén öröklődött át a vízözön utáni emberiségre. A hagyomány szerint a mágikus tudás Nimród révén került be az özönvíz utáni emberiség világörökségébe.
A mágikus művészetek Nimródtól erednek.
A mágusok, a hét méd törzs egyikét alkották.
A Sumeroknál a KUSOK azok, kikhez „Alászállt a Királyság az Égből”. A Sumeroknál a királyi törzs a Kusok törzse volt, belőlük lettek az özönvíz utáni első királyok. A Kusok voltak annak a tudásnak birtokában, amit utódaik, a Mágusok képviseltek, ők később a Médek hét törzsének egyik törzse lettek. („Atila / Etele, a nagy Magyor unokája, a hunok, médek…királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.”)
Csakis a TÁLTOSOK hozhatják el az őrület felé rohanó emberiségnek az ÉGI KIRÁLYSÁGOT.
A FÉNYES ÚTON érkezett Etele (Atila) kardja; vagyis a fényes úton érkezik a virtus és a tiszta látás egyaránt. (Ennek a két pólusnak egyidejű megjelenését – a magyarság szempontjából – Hunor és Magyar egyidejű megjelenése jelzi.)
A „HÉTVILÁG”: A mennyek országának valamely régiójába tértek vissza a vízözön előtti őseink, valamint ide tér vissza minden egyes ember, aki már ÉLETÉBEN szembenézett a halállal, és legyőzte azt; akár mint harcos, akár mint beavatott tátos, mágus, pap.
TEJÚT-HADAK ÚTJA: ÉGI országút – ezen jár a Göncölszekér. lefelé istennyilával van megrakva, felfelé a halhatatlan hősök lelkei utaznak rajta.
A magyarok bukása mindig akkor volt, amikor a harcosok nem vették észre, hogy az a GÖNCÖLSZEKÉR, az nem más, mint A TÁTOS, a tátosok. Mert a hadak útján nemcsak a hősi halált halt harcosok lelkei utaztak felfelé, hanem a tátos is ezen a fényes úton járt. Mert a tátos maga a „Göncöl szekér”. Jól mondták a régiek: „csak göncöl vállain lehet az öregisten elibe jutni”.
NINCS MAGYAR FELEMELKEDÉS A TURUL NEMZETSÉG NÉLKÜL
és
AZ IGAZI TÁLTOSOK NÉLKÜL.
A TURULNAK ÉS NIMRÓD HOLLÓINAK EGYÜTT KELL SZÁRNYALNIUK.
Az Érmellék volt egykor a „Mágusok lázadásának” helye, Vata táltos szálláshelye, mely össze volt kötve Vatasólymával és más szakrális helyekkel.
Ezeken a helyeken még ma is virágzanak a körtefák, melyek fölött Hollók repülnek.
A világ tengelye fordul, Ármány Nyugatról támad. A rejtezésnek is vége szakad.
Égi Szüleink óvnak bennünket.
A REND visszaáll.
HATALMAT ADUNK NEKTEK E FÖLDÖN, – A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZODJANAK, HOZZÁTOK, KIK SEJTETEK, ÉREZTEK, ÉSZLELTEK ÉS TUDTOK!
Az ÉGI HATALOM legyőzi a Földi Ármányt.
De közben mindenki megmérettetik.
Ezért a magyaroknak „olyan ösvényeket kell járniuk, hogy bennük terebélyesedhessék Istenségünk csirája”, mert csak a „kiválasztódott, fölemelkedett emberek azok, akiket igyekezetükért kedvelnek az Egek erői”.
„Minden Belőled, Te Mindenben.”
Legyünk újra olyanok, amilyenekként Égi Szüleink kedvüket lelték egykor bennünk:
ÉGI SZÜLEINKHEZ HASONLATOS ELEVEN LELKŰ EMBEREK, KIK TOVÁBB GONDOLNAK ÁGYÉKUKON ÉS GYOMRUKON, KIKNEK MEGSAJDUL A SZÍVE A VIRÁGZÓ KÖRTEFA LÁTTÁN, CSAK AZÉRT, MERT SZÉP.