SZAKRÁLIS HIERARCHIA

SZAKRÁLIS, vagyis Szent. Attól Szent, hogy az „Égi Királyság” mintáját követi, NAPATYÁNK – TURUL – és NAPBAÖLTÖZÖTT NAGYBOLDOGASSZONYUNK szándéka szerint.
(Ahogy Fent, úgy Lent!)

A legmagasabb oldásműveletek egyike, amikor az ember az őskor hieratikus tudását (HAGYOMÁNY) és a megváltás örök tudását (IGAZ HIT = ŐS TUDÁS) összeolvasztja.

HIERARCHIA, vagyis megállapított rangsor; egy társadalmon vagy szervezeten belüli rangok, tisztségek szigorúan meghatározott alá- és fölérendeltségi viszonyainak sorozata. (Eredetileg a hierarchia szó szent rangsort, papi rangsort jelentett.)

Olyan Szent rangsor, mely az érdem és jellem, a lélekminőség szerint rendezi alá- és fölérendeltségi viszonyba a társadalmat.

Őseinkben nem volt kétség, hogy kik is valójában. Felnevelték és megvédték a családjaikat, a családokból erős törzsek és nemzetségek támadtak, melyek erős és legyőzhetetlen Nemzetet alkottak, amit a szakrális hierarchia tartott egyben, ahogy fent, úgy lent is. tették mindezt szabad magyarokként.

Őseink sem voltak tömegével megvilágosodottak, szentek. Azonban a fentről lefelé sugárzott szakralitás által, mindenki a maga testi-lelki-szellemi szintjét megértve és elfogadva élhetett egy, a mainál sokkal boldogabb életet.
Ma ennek a REND-szernek a fordítottja van. Csoda, hogy ilyen a világ?


A Sátáni világrend ennek éppen a fordítottja.
A leggátlástalanabb, leghazugabb, legaljasabb és legostobább előtt nyílnak meg a társadalmi ranglétra egyre magasabb fokai. Ezt sugallja a sátáni demagógia, amit folyamatosan mantráznak, elhitetve az emberrel, hogy csupán egy test, ami csak itt és most él, ezért bármi megengedhető ennek a testnek a megőrzése érdekében. Ezért az „az éli túl a változásokat, aki a legjobban alkalmazkodik a környezetéhez” evolúciós dogma minden aljasság alól felmenti az embert. Nem a legjobbak, nem a legerősebbek, nem a legtisztábbak és nem a legokosabbak élnek túl, hanem akik a legjobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, azaz a Földi anyagi világhoz. Ezért nem az érdem és a jellem lesz a fő érték, hanem a testi vágyak. Így süllyed a lélek – aminek még a létezését is tagadják – egyre mélyebben az anyagba. Így bukik az ember is lefelé.

A rettegés a haláltól, a lealjasodás, az egoitás elbutuláshoz, felejtéshez vezet.
(„Az egoitás egy attitűd, nem pedig egy létező. Különben lehetne ego műtétet végrehajtani a spirituális sebészeten”…)
Elfelejtjük, hogy kik vagyunk valójában.

A folyamat lényege röviden:
„Először a vallás megette a hagyományt, majd a filozófia megette a vallást, aztán a morál megette a filozófiát, idővel az ész megette a morált, és az utolsó fázis: az őrület megeszi az észt.”
Most itt tartunk. Az őrület lett úrrá az emberiségen, Mindenki istennek hiszi magát.

Senki sem elégedett a társadalomban betöltött helyével, mindenki a csúcson szeretne lenni, „mert ez jár neki”.
„Valósítsd meg önmagad”, közben fogalmad sincs arról, hogy ki is vagy.

Szinte senki sem akar a maga testi-lelki-szellemi szintjét megértve és elfogadva élni, hiszen látjuk, hogy a sok gátlástalan ostoba, milyen „úri módon tud élni”, alkalmazkodva a sátáni világhoz. Ezért sokan eladják a lelküket, hogy ők is „bizonyítsák” evolúciós túlélési képességeiket, hisz ez a Földi élet sikerének kulcsa. Ezért – bár jól élünk – senki sem boldog, hiszen taposni, küzdeni, harcolni kell, mert hát nem mindenkinek jut a habzsi-dőzsiből, csak a „legelszántabbaknak”.

Túlélés minden pillanatban. Élet helyett csak túlélés.

Az Őrület elpusztítja a Földet. Látjuk, hogy hogyan rohanunk a pusztulás felé.

Minél közelebb van egy birodalom bukása, annál őrültebbek törvényeket hoznak.

Cicero

Az anyagba süllyedés „kitenyésztette” a legördögibb vezetőket, akiktől most sokan a megoldást várják.

Ez a politikai – vallási – gazdasági elit viszont nem a megoldás,
hanem a probléma maga!

Az általuk fenntartott hierarchia éppen ellentéte a szakrális hierarchiának.

Az új világrend pont olyan lesz, amilyenek a létrehozói, vagyis a világot ide juttató hatalmi „elit”: sátáni.

Mindent szabad, amit engednek, és ameddig engedik.
Szabadság helyett engedelmesség, parancskövetés.
Nem lesz semmid és boldog leszel…
Boldogok a lelki szegények…

Ezért nem mindegy, hogy egy szakrálisan beavatott nép vezetői hűek-e az Égi Rendhez.

Az ÉGI REND Tudása és az ÉGI REND-del való kapcsolattartás képessége viszont csakis szakrálisan beavatottak által lehetséges.

Ha bárki képes lenne rá, akkor nem kellene hierarchia.

Tudásban mindenki csak üdvfokához mérten részesülhet. Az üdvfokozat a megvalósulás fokozatának felel meg. A megvalósulás fokozata pedig annyit jelent, hogy milyen fokon vagyok valódi. Csak, ha teljesen valódi vagyok, üdvözültem.

Íme, én, „nevesembiztos”, ősök titkos tudásának őre szólok:

Az ókor népei az idővel kapcsolatban, CIKLUSOKBAN (körforgásban) gondolkodtak:

Mindannyian, ti élőlények, egy hosszú ösvény eredményei vagytok, és évezredek óta járjátok a világok köreit, akárcsak én.

Jézus utalása a reinkarnációra – apokrif

Ezzel szemben a mai emberek többsége az időt egy egyenes vonalú, egyirányú folyamatnak tekinti, melynek végén a végső megsemmisülés, a halál vár mindenkire. Emiatt rettegünk a haláltól és olyan sehova sem vezető szlogenekben hiszünk, mint az „egyszer élünk”, vagy az „élj a mának” stb.

A modern nyugati embert a halál félelemmel tölti el, küzd és tiltakozik az elmúlás ellen. Ennek oka a materialista világszemlélet, mely szerint az élet után nincs semmi, csak a nagy üresség.

Ezzel szemben a legtöbb misztériumiskola egészen mást mond a halálról:

„A HALÁL NEM AZ ÉLET ELLENTÉTE. A SZÜLETÉS ELLENTÉTE, A FÖLDI ÉLET HÁTSÓ KAPUJA.”

Aki átmegy az átjárón, az abban a pillanatban megvilágosodik, megérti az életét, és részletesen emlékszik a korábbiakra is, leszűri a tanulságokat. Abban a pillanatban bánja mindazt, amit tudatosan vagy tudattalanul tett testvérei ellen.
EBBEN A DIMENZIÓBAN A SZERETET AZ ÚR.

Modern korunk egyik legnagyobb tévedése az a vélekedés, hogy az új mindig, mindenben fölötte áll a réginek.

Bakos Attila

Tudásban mindenki csak üdvfokához mérten részesülhet. Az üdvfokozat a megvalósulás fokozatának felel meg. A megvalósulás fokozata pedig annyit jelent, hogy milyen fokon vagyok valódi. Csak, ha teljesen valódi vagyok, üdvözültem.

A halál miatti félelem megbolondítja, rettegéssel tölti el a mai embert, és gyávává, megalkuvóvá teszi a legtöbbjüket.

Az elme uralta szív helyett vissza kellene találnunk a szív irányította elméhez.

Ehhez kellene az a Tudás, mely megvilágítaná újra az élet és halál misztériumát, amivel megszűnne a rettegésünk.

A legmagasabb oldásműveletek egyike, amikor az ember az őskor hieratikus tudását (HAGYOMÁNY) és a megváltás örök tudását (IGAZ HIT=ŐS TUDÁS) összeolvasztja.

„A HALÁL NEM AZ ÉLET ELLENTÉTE. A SZÜLETÉS ELLENTÉTE, A FÖLDI ÉLET HÁTSÓ KAPUJA.”

A HAGYOMÁNY egyértelműen elmondja, hogy a Földi létből, hogyan lehet a „MÉNÚRSÁGBA” jutni:

A mennyek országának valamely régiójába tértek vissza a vízözön előtti őseink, valamint ide tér vissza minden egyes ember, aki már ÉLETÉBEN szembenézett a halállal, és legyőzte azt; akár mint harcos, akár mint beavatott táltos, mágus, pap.

A Földi létbe a születéssel lép be a lélek és a halállal lép ki. Ez az itteni két kapu. Az anyagba jövetel és az anyagba távozás kapui.

Holta után az egyén szelleme fölszabadul a test korlátaiból és vagy önálló Szellem lényként él tovább, vagy újraszületik – vagy visszatér az ISTENSÉG-be. Az önálló szellemi léthez szellemanyag Mennyiségre és Minőségre van szükség. Ezt az állapotot csak azok érik el, akik gazdagították lelküket, gyarapították tudásukat, finomították érzelemvilágukat és cselekedtek – lehetőleg jót.

Ez a karma. Ok és okozat. Ezáltal süllyedsz, vagy emelkedsz.

Az a lélek, amely végül nem tudja legyőzni önmagát (azaz nem képes megismerni saját természetét) arra lesz kárhoztatva, hogy NE TEHESSE MEG A FELFELÉ VEZETŐ UTAT, és büntetésből az anyagi világ fogja maradjon.

EMBERI TESTBEN SZÜLETIK ÚJJÁ, MINDADDIG JÁRJA A SAMSARÁT, AMÍG végül a valahányadik születésében megvilágosodik és a „MÉNÚRSÁGBA” jut.

A Földi lét és a „MÉNÚRSÁG” között van a „köztes lét”.
(Ez az Életfa-modell három szintje.)

A „köztes létben” szembesülünk a tetteinkkel és innen zuhanunk vissza megint a születésbe.

A jó lelkek ott elidőznek, elfoglalatoskodnak és ügyelnek az élőkre – rokonaikra, utódaikra. Álomban intenek, néha meg is jelennek – maguktól, vagy ha fontos ügyekben idézik őket.

A „köztes létből” a „Ménúrságba a Tetejetlen fa megmászásával, a hétfokú létrán lehet eljutni.

A táltosaink így tudtak az Égiekkel beszélgetni. Tudtak a „hétfokú létrán” föl és le közlekedni, a köztes léten át tudtak jutni.
Erre születtek.

Változások HÉT SZENT IGÉJÉT OLTÁK az istenek minden teremtményükbe, azok meg tovább adák származékaiknak.

Az emberek többsége számára a „keveredés” miatt az „Örök élet” fája el lett zárva.

Végezetül teremték az embert, s arra rá is faragának, mert HÉT ÁG-on próbálkoztak, de abból csak HÁROM ÁG-on tekeredett HOZZÁJUK MÉLTÓ TEREMTMÉNY.

NÉGY ÁG-ON FELEMÁS LŐN, FÉL MEG HARMAD ÚTON ISTENORCÁJÚ, EMBER MEG BAROM KÖZÖTT ÉS AZOK BÉKEVEREDTEK AZ EMBEREKBE.

Ám a mesterek segítségével „aki keres, az talál is”.
(Ugyanis, például a jóga, meditáció, elme kiürítése, hét szintes beavatási gyakorlatok olyan formák, amikkel a „TUDÁS FÁJA”, azaz az új agykéreg kikapcsolható, és új idegsejtek közötti kapcsolatokat építhetünk a limbikus rendszerben, így egyszer csak kinyílik a tobozmirigy… megvilágosodás jön…)

Azért kell egy szakrális hierarchiára épülő társadalomban a táltosok vezetése ahhoz, hogy egy békés, boldog társadalom jöhessen létre és virágozhasson, mert ők az Égi Törvényeket hozzák a Földre.

Nem mindegy tehát, hogy ki vezeti a többi embert.

Ezért volt NAPATYÁNK rendelkezése:

HATALMAT ADUNK NEKTEK E FÖLDÖN – A FÉLIG-MEDDIG EMBEREK HOZZÁTOK IGAZODJANAK, HOZZÁTOK, KIK SEJTETEK, ÉREZTEK, ÉSZLELTEK ÉS TUDTOK!

EZEKET MEGELŐZŐ EMBER-ERÉNY NINCSEN ISTENTŐL.

AMAZOK LÁBATOK TAPOSTA ÖSVÉNYEKET JÁRJANAK, HOGY BENNÜK IS TEREBÉLYESEDHESSÉK ISTENSÉGÜNK CSIRÁJA.

Erre épülne a szakrális hierarchia…

Tehát, ha tudjuk, mert megtapasztaltuk, hogy ”A HALÁL NEM LÉTEZIK” – ezzel a tudással még a tőle való félelem is eltűnik! A lélek halhatatlan.

Átalakul a fényben, és mint olyan létezik tovább. Az a titok, hogy ezek a fényrészecskék visszatérnek az eredeti állapotukba, visszatérve megelőző energiájuk egyikébe.

Jézus és néhányan mások (mágusok, bódhiszattvák, táltosok, pálosok) tudták ezt a titkot. Még a Földi, anyagi testüket is képesek fénytestté alakítani (és vissza)…

VAN A LÉLEKBEN A FÉNYNEK EGY TÍPUSA, OLYKOR MEGEGYEZIK A LEGFELSŐ MENNYEI FÉNNYEL.


„Beszéltem, Testvéreim – most a szívemben újra csend és béke honol!”

Ne legyen nyugtalan a szívetek!

Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakáitok!

-a „fogadós”-

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .