Most menjetek el, messze, nagyon szépen kérem,
Amíg nem gyűlik a vörös szemű nép a téren!
Amíg lehet, s van egérút, amíg késő nem lesz,
Amíg a vörös felhőktől vért nem ázik az eresz.
Vagy tán, ha már a dühös nép lázad megvárjátok,
S hogy az égből Dózsa tüzes szava szóljon rátok?
De akkor majd a pokol összes bugyra rátok talál,
S meg tudjátok mi a kín, mielőtt körbe tapogat a halál!
Szépen kérem, kopjatok el lassan, mint a lokni.
Hisz az országunkban (hála nektek) többé nincs mit lopni.
Semmi keresni valótok itt, ez már nem a ti hazátok,
Menjetek a gazdihoz! Hátha hálás lesz hozzátok!
Marjai László,
Budapest 2012-09-08
