A fehér sárkán szavunk kitörülhetetlen a színképeinkből is.
A Sárkányok őrzők, mindig is azok voltak.
Ha valamit (bármit akár egy népet is) rábízol egy sárkányra biztosra veheted, hogy mindent megtesz azért, hogy a feladatát teljesítse. Így teremtettek, ez a létük értelme.
A Hunok a legendás sárkányt tekintették Tengri, az Ég Ura egyik legmegfelelőbb jelképes kifejezőjének.
A kínai krónikák szerint a hun uralkodó dinasztia elnevezése sárkánynemzetség volt, és a hun király a tavaszi újjászületés ünnepén a „Sárkány szentélynél” mutatta be áldozatát az Ég Urának.
Hun nyelven különben a sárkány szó Fehér Fejedelmet jelentett:
sár a fehéres-sárgásan izzó Nap színét, kán pedig kánt, fejedelmet, uralkodót, istent.
A későbbi Hun Atilla király címe ősi nyelven Sárkán – Aranyisten, azaz Napisten.
Atilla neve is Fehér volt, ezt sokan nem tudják. Titkolta is és mindenkit megkért ne említsék ezt a nevét. Fehérváron külön helyet hozott létre erre a célra. Ide csak azok léphettek be, akik tiszta lelkűek voltak, valamint csak férfiak léphettek be. Még a feleségét sem engedte a közelébe.
A kínai királyok és császárok magukat szintén a sárkánynemzetségből származtatták, sárkánycsászároknak neveztették magukat. A hunoknál és a kínaiaknál a sárkány jelképnek tehát nagyon pozitív jelentése volt.
forrás: Temesvári Gabilla