Mese az ikerlelkekről

A két lélek boldog volt itt, mert Isten közelsége fénybe vonta őket. Ha pedig kedvük támadt, akkor messzire utaztak, bejárták a Tejutat keresztül-kasul, mindenféle bolygókon kószáltak. Volt ott kietlen, sötét bolygó, kék színű köddel borított bolygó, ahol az orrukig se láttak, volt szelíd és volt félelmetes bolygó is. Bebarangolták a csillagközi ködöket és megcsodálták az ifjú napok születését. Ha pedig nagyon elfáradtak, akkor visszatértek az Isteni Mező országának időtlen nyugalmába. Szabad lelkek voltak! tovább olvasom …

rögös úton idáig – másik oldalról

Ő, aki jött a számomra ismeretlenből. Ő, aki onnantól örökre megváltoztatott. Ő, aki röviddel ezután a mindenem lett. Ő, aki sok millió éve a lelkem másik fele. Ő, aki nélkül az idő illúziójának minden pillanata kegyetlen. Ő, akivel beléptem az új világba. Ő, aki által megtapasztalhatom az IstenEmber létet, a szerelmetes szerelmet. A minden akadályt elsöprő, Isteni szerelmetes szerelmet. tovább olvasom …