Az elmúlt – ides-tova – két évtized alatt sok mindent írogattam, jöttem-mentem. Nyílván sokak szemében nekik nem tetsző módon, feleslegesen, mi több ártó szándékkal tettem.
Nincs szándékom meggyőzni senkit az ellenkezőjéről, mert ő azt úgyis eldöntötte.
Nincs már szándékomban senkit sem ébreszteni, mert akinek ébren kell lennie, az lassan már nemhogy felébredt, hanem már el is fáradt.
Nincs szándékom rávilágítani korunk ezer problémájára, mert csak a vak nem látja, a süket nem hallja és csak a néma nem beszél róla.
Csak egyet tehetek, várok.
Egyrészt arra, hogy eljön az idő. (minden ellenkező híreszteléssel ellentétben még nincs itt)
Másrészt pedig arra, hogy a megfelelő időben megfelelő számú hazafi értse és tudja a dolgát.
Hogy mi lenne az a dolog?
Néhányan már tudják, de nem elegen. Az idő nem áll meg. Egyszer csak itt lesz. Ha addigra nem állunk készen megérdemeljük, amit a szító ránk mért.
Ui. :a digitális térre ennyi tartozik, tán ez is sok…
2023 szeptember 3 (fosbúk) – (OFA)