Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók.
Csak utána…
Tőle származnak, ahogyan a muszlimok is.
Ebből világosan következik, hogy sem Ábrahám apja: Terah (Táré), sem az őse: Sém, sem a vízözön előtti pátriárkák nem voltak zsidók.
„A mennyekben kilenc halhatatlan időzik, s ez a vízözön előtti kilenc ősre utal.”
„Útnapistenig (Noé) kilenc őst számláltunk elő, s ők azok, akiknek különböző hegyekbe visszavonulva ma is élhetnek utódai, s távozhatnak a hegyeken keresztül a mennyekbe.”
Ábrahám Útnapisten (Noé) tízedik leszármazottja volt.
Nimród viszont a harmadik, vagyis a dédunokája. „Titokba avatlak be! Rejtett tudásába az isteneknek!„ – mondta Utnapistim (NOÉ), s elbeszélte a Vízözön igaz történetét, dédunokájának, a Föld első királyának, Nimródnak (Gilgames). „ Aki mindent látott, egészen a világ végéig, aki ismerte az írástudók minden bölcsességét, titkát, aki látta a rejtett misztériumokat, és aki hírt hozott az özönvíz előtti időkről…”
„Mikor az istenek az embert alkották, halálra szánták az emberiséget, az életet a maguk kezében tartják. Nem volt itt soha átkelés, soha eddig senki át nem gázolta a tengert. Csak SAMAS (UTU) – NAP ISTEN – gázolta át, a hős. Nehéz az átkelés, nehéz az út oda, mély a halál vize, elzárja az utat. „
Fiatal erős ifjúként indult, gyenge öregként ért a halhatatlan UTNAPISTIM elé. Soha még egyetlen halandónak sem sikerült átkelnie a halál vizén.
UTNAPISTIM: – Legyőzhetetlen a halál. GILGAMES: – Hát te hogy tettél szert az örök életre?
Ekkor mondja el UTNAPISTIM (NOÉ) az özönvíz legendáját GILGAMESNEK (NIMRÓDNAK).
Gilgamesnek (Nimródnak) 7 éjjel kellett volna virrasztania, de elaludt, aztán az élet füvét ellopta egy kígyó! (Nimród felment a Bábel tornyának 7. szintjére, megütközni az Ördögök urával. Egyetlen nyílvesszője maradt, egy utolsó lövésre. ELVÉTETTE…”)
A KUSOK azok, kikhez „Alászállt a Királyság az Égből”. A Sumeroknál a királyi törzs a Kusok törzse volt, belőlük lettek az özönvíz utáni első királyok. (KUS = TANA ) „A Napvallású Szkíták és Mágusok ősét, a mitológiai Kust, Nimród ősatyját Napként tisztelték, Magógnak és Mágusnak is nevezték.”
„TANA FIA NEMERE, A GIGÁSZ, ÓRIÁS, AKI „AZ ÚR VÉRÉBŐL SZÜLETETT”, EKKOR LEMEGY BABILONBA ÉS OSTROMOLNI KEZDI AZ ISTENEK HONÁT, AZAZ A MENNYEK ORSZÁGÁT.”
Egy régi arab mítoszban megtalálható Nimród – Nimruth az ősi Káldea királyának története így szól:
„ Történt egyszer, hogy amikor a káldeusok a mezőn Ősi Szertartásukat ünnepelték, Ábrahám a káldeusok szent helyén a legnagyobb istenük szobrának kivételével, minden isteni jelképet összetört! Így Ábrahámnak Nimród elől menekülnie kellett! Ábrahám a NAPISTEN FIAI ellen fordult, s a mai napig is abban bízik, hogy Istene Jahwe, felmenti tettei súlya alól! De felmenteni bármi alól is csak a NAPISTEN tud!”
A „Hijja rabbi” rabbinikus értelmezései szerint Terah (Ábrahám apja) bálványokat készített saját boltja számára, és azok eladásából tartotta el családját. A zsidó hagyományok szerint egy napon Terah elment hazulról, és Ábrámra bízta a boltot. Hamarosan egy nő tévedt be a bálványokat kínáló boltba egy tál liszttel, és arra kérte Ábrámot, hogy áldozza fel azt a bálványok előtt. Táré gyermeke azonban egy botot ragadott, és összetörte a szobrokat, majd a botot a legnagyobb bálvány kezébe rakta. Amikor Terah hazaért kérdőre vonta fiát. Ábrám azt felelte, hogy a bálványok egymásra rontottak, és a legnagyobb összetörte a többit a bottal. Tehát, hazudott.
Terah haragra gerjedt. Megragadta gyermekét, és Nimród király elé vitte, hogy az ítéletet mondjon felette. A Zóhár szerint Nimród máglya-halálra ítélte Ábrámot, de Jehova megmentette.
„Szír, arab, türk Geszták egyöntetűen arról írnak, hogy Nimród ősatyánk mikoron az emberek között kezdett naggyá válni, felment a Bábel tornyának 7. szintjére, megütközni az Ördögök urával, „aki akkoriban még az égben lakott. Féltette szerelmét, Enéh királynét Ármánytól, hogy Ármány nehogy bántsa őt, míg ő ellene küzd. Egyetlen nyílvesszője maradt, egy utolsó lövésre. ELVÉTETTE…”
„A mágusok megtanácskozták egymás között az égi jelenséget, és elmentek a királyhoz, Nimródhoz, hogy figyelmeztessék őt: „… ez a dolog arra a gyermekre vonatkozik, aki Thárénak, Nimród egyik fővezérének született, aki felnövekedik, és nagyon megsokasodik, és hatalmas lesz. Megöli a föld királyait és földjüket örökségül veszi, ő és a fiai örökévé.” A káldeus bölcsek azt javasolták a királynak, hogy kínáljon fel nagy ajándékot Thárénak a gyermekért, akit ők azután megölnek: „nehogy (Ábrám) felnövekedvén, megsokasodjon a földön és gonoszsága elhatalmasodjon ellenünk, hogy gyermekeinkkel együtt elvesszünk általa.” A sumer-kádl-szkíta mágus-papok írásos feljegyzései szerint Ménrot a Hős Párduc, az Égi nagy Vadász, aki a szkíta-hun-magyar hagyományban Nimród.
Magával hozza az Égi Gondviselés jóságát, a szeretetet, a Világos tudást, a bőséget és a jólétet.
NIMRÓD A TORONYBAN ÁBRAHÁM ISTENÉVEL, A SÁTÁNNAL VIASKODOTT, NEM ISTENNEL!
Terah-Táré (jelentése kőszáli kecske, vadkecske vagy vándor, vándorló) volt Ábrahám atyja.
Sára, Ábrám majdani felesége is Terah gyermeke. A Teremtés könyvében maga Ábrahám jegyzi meg, hogy Sára tulajdonképpen saját féltestvére (aki egyébként magtalan), Terah egy másik asszonyától származik. A Biblia úgy írja, hogy Terah valahol Babilon földjén élhetett a khaldeus Ur városában.
Ábrahámot (Terah fiát) a judaizmus mellett az iszlám is ősatyjaként tiszteli.
Az ábrahámi vallások követői egyaránt úgy tekintenek rá, mint Izráel népének atyjára, hiszen első feleségétől, Sárától születik meg Izráel apja, Izsák. A muszlimok iszlám prófétaként tekintenek Ábrahámra, ugyanis második feleségétől, Hágártól született meg Mohamed elődje, Izmael. Noha Izmael volt Ábrahám elsőszülött fia, az Ószövetség mégis Izsákot tekintette jogos utódnak, mivel a Szentírás Hágárt Sára szolgálójaként említi.
A szokásoknak megfelelően Szárai (Sára) Ábrámhoz adta egyiptomi szolgálóját, Hágárt, aki hamarosan gyermeket fogant. Szárai féltékeny lett a terhes asszonyra, és ezért úgy megkeserítette szolgálója életét, hogy az a sivatagba menekült előle. Az Úr angyala meglátogatta Hágárt a sivatagban, és megígérte neki, hogy gyermeke hatalmas nép őse lesz, de vissza kell térnie úrnőjéhez, és tűrnie kell a megaláztatást. Így született meg Izmael, Ábrám elsőszülött fia, éppen ezért az iszlám őt tartja Ábrám jogos örökösének!
Az Úr / Jehova parancsot adott Ábrahámnak, hogy hűsége jeléül áldozza fel neki egyetlen fiát Mória földjén…
Ábrahám engedelmeskedett az Úr/ Jehova akaratának, és három napon keresztül vándorolt, hogy elérje az Úr által kijelölt hegytetőt. Izsák vitte hátán azt a fát, amelyen apja őt akarta feláldozni, és nem értette, hogy hol van a bárány, amelyet áldozatul akarnak bemutatni az Úr előtt. Amikor Ábrahám majdnem feláldozta gyermekét, de egy angyal megakadályozta őt, és helyette egy kost adott neki az áldozathoz…
Baál a Héber Bibliában YHWH (Jahve) legnagyobb ellenfeleként jelenik meg. NIMRÓDHOZ hasonlóan! Baal: Kánaánban tisztelt isten. Kultusza komolyan veszélyeztette Izráel hitét, a Jahve-vallást. Baalbek város = Heliopolis ( NAPISTEN városa )
Kánaán őslakóinak meggyőződése szerint országuk Baal tulajdona volt. Kinek az országa Kánaán, és kit illet meg a tulajdonosnak kijáró istentisztelet: Jahvét vagy Baalt?
„Akkor a Baal-prófétákat halomra ölték, majd később Jéhú forradalma idején Jezábelt és az egész királyi családot kiirtották. Felszámolták az áldozóhalmokon folyó istentiszteleteket. Baal oltárát lerombolták és az Aséra / ISHARA / INANNA/ ANAHITA napistennő örökzöld szent fáját kivágták.”
JÉZUS, akit a zsidók Nimród unokájának neveztek és megöltek: „az istentelen Nimród fiának fia”, („Te Nimród vére vagy, Magori Mágus.”) ezért mondta nekik JAHVÉRA utalva: “ti a Sátán atya gyermekei vagytok”.
„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”
II. András királyunk 20 000 fős keresztes haddal megérkezvén a Szent Földre nem kezdte mészárolni az ellenfelet, hanem egymás nyakába borultak. Mert kiderült: szentföldi ellenfeleink magyar ajkú rokonaink…
Ábrahám fiai gyilkolják egymást évezredek óta a „szent”- földön… Most is.
A vérvonal kötelez. Mi Hunor és Magor testvéri szeretetében hiszünk, ők a testvér-gyilkolásban élnek.
Nimród utódaiként hogyan kellene reagálnunk a mostani vérontásra?
Ábrahám melyik ivadékának adjunk igazat?
A zsidóknak, vagy a muszlimoknak?
Nyilván ez egy költői kérdés…