(Bel ami lényege, hogy levesz a lábadról…)
A kiskanász megöregedett, megcsúfult kívül, belül, ezért új mesefigurát kell választani, aki szimpatikusabb, akitől még a keserű pirula is édesebb lesz egyeseknek… Egy új hős kell, aki nem baj, ha anti-hős lesz nemsokára, de addig is boldogság lesz, meg eufória…
Aztán mély depresszió…
De, akárhogy is fáj, nincs harmadik „erő”. Ez nem a kiút. Csak a „bolondok aranya”.
Ez sokaknak fáj. Érthető. Annyira akarunk hinni.
Ez a néppé bomlasztott, egykor nagy Nemzet annyira várja már a „megváltást” ebből a velejéig romlott és hazug rendszerből, hogy emiatt oly könnyen becsapható. Mint mindig…
„Földiekkel játszó…
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan…”
„A tömegembernek nincs értelme, nincs véleménye, nincsen gondolata, képtelen megkülönböztetni az igazat a hamistól, a valósat az illúziótól. A tömegember szlogenekre reagál, a tömegember politikusa szlogeneken keresztül kommunikál híveivel, a tömegembert szlogeneken keresztül irányítják. Mindeközben a tömegember meg van győződve arról, hogy megtéveszthetetlen egyéniség, aki a lehető legbölcsebben látja a jövőt, felelősségteljesen dönt, széles látókörrel bír.”
„Mostanra a lopás, a korrupció, az aljasság relativizálva lett a Fidesz-KDNP szavazói számára is, nem bűn, nem kell számon kérni, nem kell vele foglalkozni. Az elmúlt 15 évben szocializálódott fiatalok százezrei számára a magyarság, a kereszténység, a polgári konzervatív oldal egyet jelent a bunkósággal, a primitívséggel, a képmutatással, a velejéig romlott, hazug, tolvaj, korrupt politikai rendszerrel. Azt a gátlástalanságot, ami korábban a balliberális oldalt jellemezte, a magát magyar nemzeti keresztény konzervatív oldalnak tartó erők tökélyre vitték. Joggal dühösek a tömegek a szemüket is kilopó álszent képmutató maffiarendszerre.”
“Ebben a politikai helyzetben, amikor az aljasság nem ismer határokat, a szélhámosság minden képzeletet felülmúl, ekkor tűnt fel a megváltó szerepében Magyar Péter. A tömegembernek már semmilyen erkölcsi aggálya, elvárása sincs vele szemben, mindegy, hogy milyen eszközzel, csak számolja fel Orbán fideszes rendszerét.”
Hibát hibára halmozunk, egyre mélyebbre süllyedünk. A kényelmes utat választjuk, a hamis zászlót, az önjelölt vezért, a helyettünk cselekvőt… Aki persze ugyanannak a kutyának a kölyke, de naivan, vagy inkább ostobán elhisszük neki, hogy nem az.
„Tisza”-virág életű lesz ez a dolog, előre borítékolható. Az új politikusmodell nálunk is hatásos, reklámfogás, ami máshol is sikeres lett: ahogy kinéz, azt mondja, amit hallani szeretnél, de a valódi arca, célja sokkal rútabb, mint gondolnánk. Ezt már máshol is sikerre vitték, ugyanaz a „klón”: Ausztria- Sebastian Kurz, Kanada- Justin Trudeau, Franciaország- Gabriel Attal, Ukrajna- Volodimir Zelenszkij … Ez a trend.
A nem is oly távoli jövőben, majd megint bégethetnek a hiszékeny bárányok, ha megkérdezik tőlük: becsaptak titeket, szegénykéim?
“Beebeeebe” bizony!
Aztán egy ideig a bárányok megint csak hallgatnak…”
-a „fogadós”-