„A kör az anyatermészetű Egyet jelölte, aki megsokszorosítva magát teremtette meg a világot. A hun bölcselet Kör-ég-ősnek, illetve Ég-kerekének nevezi a Teremtőt.
A hun teremtéstörténet régi Kőnek, Ó-Kőnek, UKKO-nak nevezi a szellemanyagot, amiből a Föld és a világ létrejött.
A hun bölcselet szerint az Egy Ős Ég örök nyugalomban létezik mindaddig, amíg osztatlan állapotban van. Osztódottan töméntelen erő lesz belőle.
A teremtésben Ég és Föld működik össze. Az Ég és Föld az Egynek két fele.
A Teremtő energiát egységes nyugalom jellemzi.
Az Egy belső kettőssége tökéletes. Teremt és rendet tart fenn. A napistenekről szóló mítoszokban a nyíl, az íj, a fokos jelképezte nemcsak a rendteremtés eszközét, hanem az isteni hatalommal való birtoklás képességét is. A kettős fokos, illetve a kettős nyíl volt a teremtő Istennők jele.”
„A teremtéssel az Egy részekre darabolódott. Világunk az Egy teremtő kivetítésének következménye fizikai és szellemi világra, logikus gondolkodásra és érzelmi világra, sötétségre és fényre. A sötétség és a fény ugyanabból a forrásból származik. A fény rend, a sötét pedig rendezetlenség. Az igazi fényt a sötétségből kell kibontani. A sötét rendezetlenségből lesz a Világ Világossága, a Napok Napja, a Fények Fénye.”
„A piros és kék szín a szivárvány két egymástól távolabb eső színe. A különböző népek hagyományában a földi világot a piros szín, az égieket a kék szín jellemzi. A piros vagy fekete színnel jelölt bal oldal a Hold oldala, a kék vagy világos színnel jelölt jobb oldal a Nap oldala.”
„Ég és Föld, illetve a Nap és fekete Nap lényegében a teremtő Egynek két felét képjelezi. Az Eget képviselő Nap és fekete Nap létrehozza a naprendszert. Az égi erő megtermékenyíti a Földet. A Nap és fekete Nap együttműködésével jön létre naprendszerünkben a bolygók ellipszis alakú pályája. A fekete Nap (Santanya) képjele a holdsarló.
Világunk kettőssége a teremtésmítoszokban olykor ikrekként jelenik meg. A két egyenrangú fél egy olyan küzdelemben vesz részt, amely az egység visszaállítására törekszik. A jó és a rossz vélt harca egy harmóniára törekvő cselekedet, mely fényt, békét, szeretetet von maga után. (A babiloniak szent képjele a kettős kígyó volt, mely talán Nimródhoz tartozott.)”
„Az emberben letükröződött lét rendezetlenséget hozott létre. Az ember anyagi és szellemi összetevők összessége. Az emberben találkoznak az ég és a föld erői. A szellemi összetevő is két oldalra oszlik: jobb–bal, illetve anyai és apai oldalra. A jobb félt nevezik apai, illetve ható résznek, a bal félt anyai, illetve befogadó résznek.”
„Az életünkben rejlő kettősségek alakítják testünket-szellemünket. A jobb és bal, illetve a női és férfi elvű energia forgási iránya különböző. Az anyai elvű rezgések bal osztatú spirált írnak le, az apai jellemzőjű rezgések az óramutatóval megegyező irányban haladnak.”
(Kettősségünket népmeséink nem csak a jó és a rossz harcaként mutatják be, hanem olykor mint ikrek együtt végzik a dolgukat. Eredetmondánkban Hunor és Magor jó testvérekként mentek szarvasvadászatra.)
„A logikus gondolkodás bal agyféltekés, az apai oldalunkhoz tartozik. Ez a logika, a fény területe. A túl fejlett logikus gondolkodás esetén a fényes oldal elnyomja az érzelmeket. Ez is harmóniahiányt hozhat létre. A harmónia keresése ilyen esetben odafigyelés kérdése.
A jobb agyféltekénk az anyai jellegűnek sorolt érzelmeink otthona. A bal oldalt sötét színnel jelölik, és a Holdat társítják hozzá. Itt van elrejtve bölcsességünk, beleérző képességünk, és a tér mértani formái. Ez van kapcsolatban a lélekesszenciánkkal is.
A sötét és fény az élet teremtői erőit képezi. Meséinkben a két pólus küzdelméből béke, öröm és bőség származik.”
„A létezés energiáinak körmozgásában kettős erők vesznek részt. A mozgatórugó a két pólusból indul ki, a Napból és a Holdból.”
„Égi és Földi minőségű, illetve anyai és apai erő munkál bennünk. Az életünk minőségének teremtő ereje van.”
„Érzelmi és logikus oldalunk egyensúlyának megteremtését gondolataink tisztításával kell kezdenünk.”
SZŐCS KATALIN írásaiból