A lélek legyen nemes, olyan, amelyik nemesíti, jobbá, szebbé, teljesebbé teszi önnön mag(j)át,
így a létet, az életet, s annak keretét, a Földet
– mindenki számára.
A nemesopál a fényt színeire bontja, és a világot színekkel teli pompázatos valósággá formálja. A nemesopál lehet fehér vagy fekete színű, miként a holló is az. Mikor a holló leereszkedik a létbe, csőrében hozva a fénymagot, fényesen fekete, de mikor visszatér felfelé, már fehér, tiszta, mint a hó, s könnyű, mint a tollpihe. A fényt szétosztotta, majd újra egyesítette, ismét teljessé tette.
Harmónia, egyensúly, megbékélés.
Az isteni minőségű Magyar Szent Koronán látható gyógyító és harcos szentek rendeltetése útmutatóként szolgál. A Magyar Szent Koronán, a homlokpánton levő, a tűz-elemet, és a belső látást reprezentáló mágikus figyelemhordozó drágakövet fogja közre Mihály és Gábriel. Mihály itt a harcos szentek heroikus magatartásformájának a hordozója, vagyis a szellemet elhomályosítani, a fényt kioltani igyekvő sötétség kontemplatív szinten történő legyőzője. Mihály a már bekövetkezett, a Gábriel által hozott örömhír ellenére bekövetkező bajt orvosolja, a létrejött rosszat változtatja vissza jóvá. Kezében tartja a sötétséget metsző kardot és a lelkeket megmérő igazság mérlegét.
O P Á L O S R E N D
– egyensúly fenntartása, kiegyenlítés, békés, harmonikus létezés – hogy a tiszta lét folyama áradjon.
Nagyboldogasszony-Anyánk áldó, ölelő palástja borul reánk, és mi minden erőnkkel óvjuk Őt.

A PLS a tudatosság forrása, az isteni önvalónk, az eredet, az a bizonyos rég elhagyott, de a fehércsuhás által újra megtalált égi út. Az út egyszerre belső és külső, rejteki és evilági. A szimbolikában megjelenő holló és oroszlán táplálják a lelket, s táplálják a fizikai testet is és segítenek eligazodni mind a belső, mind a küldő világban.
Az Opálos Rend fehérbarátsága élő, lélegző (lélek-ző), olyan, mint egy szőttes, ahol a részvevők (Özséb látomásának lángocskái) egy-egy szálát alkotják a szövedéknek.
Jelen lehet az élet minden pontján, vagyis műveli, szépíti a földet, de
tanácsot is ad a szakrális irányítónak, ha kell.
Elvonul, meditál, de
egyben harcos is, ha úgy hozza a sors.
A tevékenységi kör, miként az egyén is, egyedi, személyre szabott, vagyis mindenki maga választhatja meg, és töltheti fel tartalommal az elhívásának leginkább megfelelő szerepkört.
Az Opálos Rend nem valami új, hanem az örök időktől létező fehérbarátság, pálosság ismételt megtestesülése a fizikai közegben. A fehérbarát, pálos gondolatkör, lét pedig létezik mióta világ a világ. Létéből adódóan azon fáradozik, hogy a létet, az életet, és annak keretét a Földet megtartsa abban az isteni állapotban, amiben teremtetett. Ereje, energiája természetes – magából a létből, a forrásból ered, abból származik, annak része, azt erősíti, vele, s általa él. Ősi, magyar hagyományok, égi-földanyai/szakrális energia szellemben, lélekben, testben.
Az Opálos Rend alapfeladata a földi világban is megmutatkozó égi, isteni energia megóvása a jelen, s jövő számára. Ezt a varázserőt megőrzi, megerősíti, táplálja, s segítségével ébren/éberen tartja a létet, fenntartja az életet olyannak, amilyennek lennie kell. S ha úgy adódik, ápolja, gyógyítja környezetét, az ott élőket, magát a Földet. A Rend elhívásának lényege tehát az, hogy a jóságos isteni teremtő varázs-erőt megvédje, továbbvigye, s hozzájáruljon annak kiteljesedéséhez, szétáramlásához.
A szakrális élő rendszer, s az abban létezők számára nincs szükség semmiféle formalitásra.
Létük, tudásuk nem függ semmilyen hivatalos rendtől.
Együtt-működésük, bár Rend-ben van, mégis leginkább egy laza szövetségnek tekinthető, amely mindig együtt mozdul, ha annak ideje, s szüksége van.
Nem lételeme a formális szervezetbe tömörülés, csupán egy segítséget nyújtó élő, lélegző szövedék, ahol annak részesei tanítást, s példát is adva segítik egymást, s másokat is, az úton. Sajátosságát pont az adja, hogy nem merev, nincs bekeretezve, hanem él, lélegzik, mozog.
Miként a Magyar Lét, Élet.
– VATA LÓFŐ NYOMDOKAIN FÉNYES ÖSVÉNY NYÍLIK –