„Kenyeret és cirkuszt a népnek”.
Néró, római császár e jelmondata olyannyira pompásan bevált egykoron, hogy ma még az ókori arénák fénykorát is sokszorosan meghaladó módon alkalmazzák.(Sport, fesztiválok, kampányok, vetélkedők, tv műsorok…)
A lényeg régen (és most is ugyanúgy) az volt, hogy a nép figyelmét ingyen-gabonával, lakomákkal, illetve cirkuszi játékokkal kell elterelni a politikai-, gazdasági- és egyéb fontos kérdésektől.
A császárkorban a cirkuszok, felvonulások, gladiátor játékok a propaganda eszközévé váltak, és a nagy válságok során még a szokásosnál is nagyobb befolyással voltak a római hétköznapokra. A szórakozás és az élelmiszerek elosztása a társadalmi kontroll két fontos eszközévé vált.
A magas rangú tisztviselők azzal a céllal kezdték el támogatni a játékokat, hogy megnyerjék a plebs rokonszenvét.
A játékok egyre látványosabbá váltak, és a nép hálás volt a nagylelkű tisztviselőknek.
A tömegek rendkívüli módon élvezték az újfajta szórakozási lehetőségeket, és miközben a nép jól érezte magát, a háttérben komoly politikai csatározások folytak.
A szórakoztatás és a propaganda szorosan összekapcsolódott, és egyik a másik nélkül már nem érvényesült volna. A játékok alatt – főként éhínségek idején – élelmiszereket osztottak szét, elsősorban kenyeret és búzát.
A lelátókon a nézők között ún. sparsionokat, utalványokat is kiosztottak, amiket elcserélhettek halra, húsra vagy kenyérre, sőt, néha még vidéki házakat is kisorsoltak közülük
Nem mindenki lelkesedett azonban a fényűző eseményekért. A filozófusok megrökönyödve figyelték, hogyan adja fel a nép saját meggyőződését, és a politika, valamint a római társadalom degenerációját látták a játékok népszerűségében. Kenyér és cirkuszi mutatványok, csak ez érdekelte a római népet, sajnálkozott Juvenalis. A filozófus Seneca vagy maga Juvenalis intő szavai azonban hamarosan feledésbe merültek.„(Forrás: mult-kor.hu)
Niccoló Machiavelli a politikai törtetés gátlástalanságának egyik zászlóhordozója egy mondatban így fogalmazta meg életfilozófiáját: „A cél szentesíti az eszközt.”
Azt állította, hogy az erkölcs, a jó és rossz megítélése nem a politika terepére tartozik, abban nem játszhat szerepet. Ezért nem is képezheti gátját a hatalom megragadásának és megtartásának, hiszen annak fontos eszköze az intrika, erőszak és utóbbi szervezett formája, a háború.
Azt vallotta, hogy a politika erkölcsi alapon nem lehet sikeres. A politika és az erkölcstelenség kéz a kézben járnak. Nekünk meg pártokra és politikusokra van szükségünk. Tőlük várunk Igazságot. Tőlük, akik módszere: ”Tízezer szabállyal a jog tekintélyét rombolod le!”
Mekkora a kontraszt a mi egykori szkíta erkölcseinkkel összevetve, ahol az érdem és a jellem volt a mérce.
Lehet, hogy sikeres a „cél szentesíti az eszközt” elv, de a cél érdekében felhasznált eszköz viszont minősíti a felhasználóját. Persze ez őket nem zavarja és nem is tartja vissza semmitől.
A jelen világ „Machiavelliei” már a legvégső cirkuszi előadásra készülnek. Az emberiség nagy része pedig hipnózisban várja a neki szánt sorsot: az ARATÁST.
„Igen, nagyon sok ember meg fog halni, mikor az új világrend megalakul, de az egy sokkal jobb világ lesz azok számára, akik túlélik.” (Henry Kissinger)
A próbák már megtörténtek, az érzékenyítés lezajlott, a függöny már felgördült.
A színdarab már régen megíródott, most megpróbálják úgy előadni a mai kor technikájával, mintha csak a próféciák beteljesedése válna valóra, pedig csak egy maréknyi beteg lelkű entitás műve az egész. (Aki uralja az agyat, az uralja a testet. Akié az irányítás, az mozgathatja kedvére az emberiséget. A jelenlegi világ irányítása pedig minden szinten egy erkölcstelen „elit” kezében van. Jóra tőlük miért számítunk?)
„Akkor kihajították a Mennyből a hatalmas sárkányt. Ez az a régi kígyó, akit Ördögnek, vagy Sátánnak is hívnak, és aki az egész világot becsapja. Angyalaival együtt ledobták a Földre.”
„De jaj nektek, föld és tenger, mert leszállt hozzátok a Sátán! Nagyon dühös, mert tudja, hogy már csak kevés ideje maradt.”
„A világon minden ember csodálta, és követte a szörnyeteget. Imádták a sárkányt, mert hatalmát átadta a Szörnyetegnek. De imádták a Szörnyeteget is, és azt mondták: „Ki olyan hatalmas, mint ez a Szörnyeteg? Ki tudna vele szembeszállni?”
„A Szörnyeteg hatalmat kapott arra, hogy nagy dolgokkal dicsekedjen, és Istent gyalázza negyvenkét hónapig.”
„Hatalmat kapott minden törzs, nép, nyelv és nemzet fölött…”
„A Föld lakói imádják a Szörnyeteget…”
„Megparancsolta, hogy öljék meg azokat, akik nem imádták őt.”
„Kényszerített minden embert, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat, hogy a jobb kezükön vagy a homlokukon egy bizonyos jelet viseljenek.”
„Azért tette ezt, hogy csak az adhasson el, vagy vehessen meg valamit, aki ezt a jelet viseli. A jel pedig a Szörnyeteg neve, vagy a nevének megfelelő szám volt.”
„Ehhez kell a bölcsesség! Aki értelmes, megértheti, mit jelent a Szörnyeteg száma, mert az egy ember száma: 666.”
„Ha valaki imádja a fenevadat és annak a képmását, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a kezére, az inni fog Isten haragjának borából.”
„Ereszd neki a sarlódat, és arass, itt az aratás órája, mert beérett az aratnivaló a földön.”
A világ „elitje” aratásra készül, erre a sorsra szánta az emberiség nagy részét. Ne legyenek illúzióink!
Az „aratás” 2030-ig végbe is megy a terveik szerint. (Háborúk, vírusok, oltások, chipek, kódok, „égi”jelenések… mind szemfényvesztés, hazugság lesz, hogy félelmünkben elhiggyük és elfogadjuk, amit a szemünk elé „varázsolva” el akarnak hitetni velünk: azt, hogy a mi hibánkból („bűnösségünk” miatt) elkerülhetetlen az a sors, amit ők maguk eltervezetten okoznak nekünk.)
Azonban van egy mindegyikőjüknél nagyobb erő, aminek tudását mi MAGYAROK mindig is a szívünkben őriztünk. Reginánk, Patrónánk. (Aki nem azonos az általunk szintén szeretett Máriával, Jézus anyjával.)
„Azután egy hatalmas jelkép tűnt föl az égen: egy asszony, akinek a Nap volt a ruhája, lába alatt a Hold, a fején pedig korona tizenkét csillagból.”
„Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon minket, Napatyánk fényében!”
„Bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
Ez a Te végzeted, Őseid öröksége.
Erős gazdag vár vagy,
De az Örök Törvényt
Amit Isten rád rótt, vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted.
Az Úr oltára Te vagy, Emeld hát föl a fejed!
Sok szenvedés vár még ránk (Hét év!) de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részünk. Általunk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak.
Minden MAGYARNAK el kell döntenie hamarosan, hogy a „kenyeret és cirkuszt” szeretné továbbra is magának, vagy pedig az „Örök Törvényt” választja, követve az őseink hagyománya szerint Teremtő NapAtyánkat (Turul) és Napbaöltözött Nagyboldogasszony Anyánkat (Arany Csodaszarvas, nyolcágú Esthajnalcsillag).
„Beszéltem, Testvéreim! Most a szívemben újra csend és béke honol!”
Legyenek fényesek a nappalaitok és csendesek az éjszakáitok!
-a „fogadós”-