Istenem, adj nekem türelmet,
Hogy elviseljem, amit nem tudok megváltoztatni,
Bátorságot, hogy megváltoztassam, amit tudok,
És bölcsességet, hogy e kettőt meg tudjam különböztetni.
„Íme, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok BOLDOGASSZONY nevében”:
Vannak időszakok, amikor a világ újrarendezi önmagát, és ilyen időszakokban a helyesen megválasztott igaz gondolatok, igaz szavak és igaz tettek (szkíta erkölcs szerint) képesek megváltoztatni a világot.
Egyszerűen csak próbálj meg jó, bátor és vakmerő lenni, és nyomot hagyni magad után a világban. Először csak azt a kicsi részét változtasd meg a világnak, ami körülötted van. Változtasd meg az emberek életét például a művészettel! Becsüld meg a barátaidat, maradj hű az elveidhez, élj szenvedélyesen, élj teljes és jó életet. Tapasztalj új dolgokat. Szeress és szeressenek viszont, ha lehetőséged van rá.
Legyél olyan, akinek „lándzsa-tollas hollók repülnek” útján és „pacsirták fészkelnek nyelve alatt”
Mert ők „beengedtetnek az ÉG Ötbálványú KAPU-ján és Boldogasszony simogató tenyerébe lapulhatnak.”
Dalolnak időtlen szeretetről, virradat-szülő hétfejü anyák és csillagos tenyerük közepén sarjadnak kék-lángú tüzek.
Ezekben az időkben is legyen tartásod, melyért kiállsz!
Szeresd és Kíméld az ég minden teremtményét, a vágni való barmot, az elejtendő vadat is.
Oltalmazd az oltalmad alá futót! Legyenek ünnepnapjaid, melyeken istenekre és ősökre emlékezel, meg magadba szállsz elmélkedni a világ folyásán.
Ne vidd magaddal sírba tudományodat!
Merjél hazádban magyar lenni, napkelettől napnyugtáig, és ha azt látod, hogy gyalázzák családod, hazádat, dobbants oda, hogy NEM TŰRÖM!
Nincs annyi pénz, nincs annyi kincs, ami felérne azzal, amit Őseink nékünk igaz szóval meghagytak.
Hűség, Bátorság, Becsület, ez a magyar lelke és vezérlő szelleme!
