(„Isz és Szusz”)
Szellemi intelligencia és lelki intelligencia.
(Értelem és érzelem, elme és szív. De mondhatnánk, hogy „férfi minőség” és „női minőség”, vagy Nap és a Hold.)
A kettőnek együtt kellene, meglennie. Sőt, inkább a szív vezérelte elme lenne kívánatos és helyes.
Azonban fontos az egyensúly.
Az elme uralta, érzelemmentes világ látjuk, hogy hova vezet.
(Ego, erőszak, háború, üzlet, haszon, leuralás, robotika, őrület…)
Az ész nélküli, túlzott érzelgősség pedig a másik véglet az anyagi világban.
(Túlzott ezotéria, fényevés, csak rezgés, nirvánában – a semmiben – való feloldódás, feltétel nélküli szeretet, tartsd oda a másik orcádat, teljes elnőiesedés, szintén őrület.)
„Ezért a férfi ne akarjon a nő fölé kerekedni erőszakkal, sanyargatással, a nő meg ne akarjon a férfi fölé kerekedni ügyeskedéssel, csalafintasággal! Kinek ez osztatott szerepül, kinek az. Egyik föladat sem alábbvaló, nem följebb való.”
Tehát, szív vezérelte elme.
Nem véletlen, hogy a „Homlokán Holddal ékes Nagyboldogasszonyunk űzte ki Ég-Atyánkból a piros bikát.
(Az ‘Ős-sejtés‘ a nőkben öröklődik: „Föld-isten anyánk, a homlokán Holddal ékes fejedelemasszony, Boldogasszony képében a körtefa lombja közül szóla hozzájuk: Asszony, sejtelmedben szellemem továbbvivője…”)
Naporcájú Ég-Isten Atyánk:
„ha bennem Jó meg Rossz ölre mennek, a Rossz győz, ha legyűri a Jó-t, akkor Isten irgalmazzon e világnak!”
„Rossz része piros bikává változott, Jó része kékké. Hét kört körözvén, bömbölve összecsaptak. Nagyboldogasszonyunk csak nézte, nézte véget nem érő küzdelmüket. Aranyos hajából ostort fonván, csépölte, ütötte, verte a piros bikát, mígnem annak térde megcsuklott. A küzdelmet föladván, elvágtatott Nyugat felé. Ez a hetedik nap utolsó órájában volt, Újhold idején.”
Rossz tulajdonságait önmagából száműző emberekre van a világnak nagy szüksége.
A Magyarságnak főleg, Nyugatra vissza kellene zavarni azt a „piros bikát”. A „támadó bikát”.
(Jehova jelképe a vörös bika.)
Az értelem, érzelem nélkül, jól jellemzi a politikusainkat, a háttérhatalmi „elitet” és tetteiket.
Hideg, számító, önző.
Az meg még szebb, ahol sem IQ, sem EQ nincs.
Lásd a „nemzet gázszerelőjét” és a semmiből lett gettómilliomosokat, milliárdosokat.
Gázszerelők, szotyolát köpködő fociedzők, kurvázó, jachtozó, magánrepülőző, ereszcsatornákon csúszkáló, „kaletás-völneres-karikós” suttyó bagázs, akik gondolkodás nélkül szolgálják a piros bikát. Az ÖSSZES párt ilyen, ne legyen kétség senkiben, hogy MINDEGYIK a piros bikát szolgálja, másképp nem lehetnének ott, ahol vannak, ebben a sátán által szigorúan kontrollált földi világban.
(„Éltek, éldegéltek, de állatmód, csak a fészkek fosztogatásához, halak fogásához értettek jobban. Máig sok emberben ennek az állatnak természete hatalmaskodik. Antul inkább, mentül jobban csak a föld javai érdeklik. Ész túl kevés szorult beléjük, csak testet kormányzó lélek jutott nekik: Esznek, isznak, szaporodnak, gondozzák ivadékaikat, ennyi, nem több.”)
Nem a hazájukat, nem a népüket és nem a lelkiismeretük aranytükre által mutatott erkölcsrend szerint. Az nekik nincs. Sem Hazájuk, sem Nemzetük, sem Lelkiismeretük.
Ha lenne, akkor azt mondanák: „Nem teszem, mert nem szolgálja a Hazám és a Nemzetem érdekeit.”
Nem mondják. Nem is fogják mondani. Miért tennék? Ez a fajta világ nekik tökéletesen megfelelő.
ÉS NEKÜNK?
Kellene már fonogatnunk azt a hétágú ostort!
Közeledik újra „a hetedik nap utolsó órája, amikor Újhold idején Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunk, reginánk, patrónánk kiűzi a piros bikát.
„Egy hatalmas jelkép tűnt föl az égen: egy asszony, akinek a Nap volt a ruhája, lába alatt a Hold, a fején pedig korona tizenkét csillagból.”
