„SZKÍTA TERRORVESZÉLY”

/”Garázda Lófő” gondolatok/

„Ha uralni akarod a hitetleneket, hozz létre valami félelmetest!”

A teljes agyhalál állapota felé közelít a NER.

Nem, nem a politikai-gazdasági maffiára, nem az uzsorásokra, nem a bűnözőkre, nem az erőszaktevőkre, nem a garázdákra, nem a vendégmunkásnak beállított migránsokra, nem a számla gyárosokra, nem a közpénz-tolvajokra csap le a TEK Magyarországon, hanem a „rettenetesen veszélyes, óriási fegyverarzenállal ellátott”(egy slavia légpuska és pár riasztópisztoly…) „szkíta”, államellenes csoportra, melynek „vérszomjas és mindenre elszánt” fővezére egy 88 éves aggastyán…

Ember! Mi mindannyian szkíták vagyunk!

“Az urak népe, vagy királyi szkíták. Az urak elődei valamennyi szkíta nép ősei is.

A királyi szkíták vezető törzsének népességének egy része az alánok közé vegyült,s velük az Alföldre vándorolt…”

„Nemzeti” kormány a „szkíta összeesküvés” ellen. Elmebaj!

Akár életfogytiglant is kaphatnak a Szkíta Magyarországot megvalósítani akarók.

Nem a hazaárulók, nem az idegen elnyomóinkat kiszolgálók, nem a nemzetet kirablók kerülnek börtönbe, hanem a Szkíta Magyarországot tervezők.

Kilóg a lóláb, egyre jobban!

A szkítaságunk, a szkíta erkölcsrendre vágyódásunk mindig is a legnagyobb veszélyt jelentette a sátánt szolgáló feketefejű parazitáknak.

Mióta világ a világ a Nap-arcúak küzdenek a feketefejűekkel, a Világ Világossága a vak-világgal.

A szkíták, azaz mi magyarok a Világ Világosságát szolgáltuk és szolgáljuk.

Kire lehet veszélyes a szkíta morál, a szkíta jogrend? A tisztességes magyarokra?

Vagy esetleg arra a feketefejű, morál nélküli, gátlástalan bagázsra, amelyik a csillagokat lehazudva az égről, bemasíroztatja a megmaradt magyarokat a sátáni új világrendbe?

Aki nincs tisztában a két világkép (és isten-kép, és lelkiség) közötti különbséggel, az nem értheti, hogy mi is zajlik hazánkban, és a világban.

• Miért tombolhat hazánkban a szkíta értékrenddel teljesen ellentétes feketefejű „morál”.
• Miért lehet uzsorával ellehetetleníteni a magyarokat, miért lehet büntetlenül hazudni, lopni, csalni?
• Miért lehet hazaárulás a haza szolgálata helyett, és miért ömlik mindenhonnan ránk az erkölcsi mocsok és miért nem érdem és jellem alapján épül fel a „szakrális” hierarchiánk?

A szkítaságunk erkölcsi tanításának egyik sarkalatos pontja, sőt legfőbb alapja ez volt:

„„Aki lelkiismerete szavára hallgat, azt soha el nem némítja, az soha az igaz útról le nem tér. Az ember tévedhet, lehet önző, pártos, részrehajló; az írott malaszt, a szabályok lehetnek tévesek és a változó viszonyok, körülmények folytán elavulhatnak. Ami néhány századdal, avagy ezredévvel ezelőtt helyes és szükséges volt, az ma lehet helytelen és káros. Egyetlen tanítás, egyetlen törvény van, amely örökké igaz marad, amely az adott körülményekhez alkalmazkodik: az élő lelkiismeret, amely sohasem avul el, mint az írás és sohasem téved, sohasem pártos, mint az ember. A lelkiismeret, isteni szózat, és aki erre hallgat, bűnös sohasem lesz.”

Viszont, ha megvizsgáljuk a feketefejűek által követett hittaninak álcázott, erkölcstani és jogi szabályokat, akkor teljesen ellentétes lelkiséggel szembesülhetünk:

„Az Úr megengedte a zsidóknak annak idején, hogy az idegenektől kamatot szedhessenek.”

“Tilos a gójoknak uzsora nélkül kölcsönözni – mondja a Talmud – de uzsorára szabad.”

“Isten megparancsolta nekünk, hogy a gojtól uzsorát vegyünk, és csak úgy kölcsönözzünk neki, hogy a kölcsönünkből ne legyen neki haszna és, hogy ne segítsük, hanem kárt okozzunk neki, még olyan dologban is, amelyben ő hasznunkra van; ellenben egy izraelitával szemben ez az eljárás tilos.”

“Valamint előbbvalók az emberek az állatoknál, úgy a zsidók a föld többi népeinél.”

“Az idegennek magva, aki nem zsidó, barommag.”

“A világ népeinek minden jótékonysága és szeretetműve bűn, mert azok azért tesznek jót, hogy valami nagyságot érjenek el.”

“Isten hatalmat adott a zsidóknak minden népek javai és vére fölött.”

“Felebarátodat nem szabad megrabolnod, de ez nem vonatkozik gojra, aki neked nem felebarátod: egy gojt szabad megcsalnod és tőle uzsorát venned: ha azonban felebarátodnak adsz el valamit, vagy tőle valamit veszel, akkor testvéredet ne csald meg”.

“Egy testvérednek (izraelitának) megrablása tilos, de egy nem zsidónak a megrablása meg van engedve.”

„Ha egy izraelita egy nem-zsidóval elődbe jön törvénykezni, ha te a zsidónak a zsidó törvény szerint igazat tudsz adni, akkor adj igazat neki és a nem-zsidónak mondd azt, hogy ez így van a mi törvényünk szerint; ha pedig annak a népnek törvényei szerint adhatsz a zsidónak igazat, mondd a nem zsidónak: ez így van a ti törvényetek szerint; ha pedig így sem lehet, akkor a nem-zsidót csellel kell rászedni.”

„Mikor esküt tesz valamire, azzal a mentalitással teszi, hogy az úgyis semmis.”

Sajnos, még sorolhatnánk ennek a lelkiségnek, isten-képnek, világképnek, hitvallásnak nagyon sok szabályát, de felesleges.

Mint ahogy az is felesleges, hogy az ilyen módon élőktől bármilyen igazságot, emberséget, szkíta erkölcsöt várjunk, reméljünk.

“A ti atyátok a Gonosz! Ti pedig örömmel megteszitek, amit ő kíván. Ő kezdettől fogva gyilkos volt, és soha nem állt az igazság oldalán, mert nincs is benne semmi igazság. Amikor hazudik, akkor mutatja meg a valódi természetét: mert hazug, és a hazugságok forrása.”

Az úgynevezett politikai-, gazdasági elit, bíróságok, közszolgák, celebek, az irányító „elit” teljesen a feketefejű rendszert szolgálja.

Ha pedig ősi jogon, szkíta módon szeretnénk élni egy olyan Magyarországon, melyben a lelkiismeret aranytükre a legfőbb mérce, nem pedig az uzsora, akkor bizony lesújt ránk az általunk fizetett, minket szolgálni „választott” hatalom.

Az idegenek, az évszázadok alatt ránk vándoroltatottak és betelepült etnikumok toleranciát, pozitív diszkriminációt, segélyeket és kárpótlást kapnak, míg a szkítákat üldözni kell, börtönbe kell zárni.

A szkítaságot nem szabad engednünk lejáratni, sem megfélemlíteni.

Szkíták vagyunk, Nimród az ősapánk,

nem Ábrahám.

Napatyánkhoz és Nagyboldogasszonyhoz vagyunk hűek,

nem a bosszúálló Jehovához.

Először elvették az ős Tudásunkat, Istenünket, aztán a szabadságunkat, az értékeinket. és lassan már a hazánkat is megkaparintják, de a lelkünket nem engedjük!

---

„Íme, én, nevesembiztos ősök titkos tudásának őre szólok Boldogasszony nevében!”

„Az Élet egyensúlyának fölborulását elkerülendő, az Istenségnek éppúgy szüksége van az ember támogatására, mint az embernek az Istenére.”

„A régi istenek mind élnek, csak szunnyadnak, mert a lelkeket béolták ellenük sivatagos babonával. Az emberek vakságukban hamis istent imádnak, valójában ÁRMÁNY-t (sátánt).”

„Ezek az igazi Jó Isten nevét a sátánra ruházták.”

„Ha a nép elfordul saját Védelmező Istenétől és ahelyett más nép védelmező istenét imádja, aláveti magát ama népnek is, melynek istenét elfogadta.”

Sok „régi isten” azért „szunnyad”, mert feledésbe merült, senki sem táplálja, erősíti hitével.

„Nagy Isten a Mi Istenünk, a Magyarok Istene! Oltalmazó Isten, általa váltak, kik oltalma alá futottak, népek tarkaságából egy nemzetté.”

„Ő a mi Oltalmazó Istenünk, kinek körmenetekben megáldozott fehér lovat vezetnek, veretes nyergű, szövött takarójú, ékköves szerszámú fehér mént.”

„Neve sem biztos fejedelemhős atyánk volt ő valaha. Nemzetünkre Ügyelő, a Kettős Világörvény Körein minket szemmel tartó Őrszellemünk az EGEK-ből vigyáz ránk.”

„A kollektív hit teremti meg az őrszellemeket, a „kisisteneket”, akik a beléjük vetett hit révén erősebbek vagy gyöngébbek. A „Zsidók Istene” például azért hatalmas őrszellem, mert nem csak saját népe imádja, hisz benne, hanem például keresztények is.”

„A régiek hallották az Ég szavát.
Hallották, mert ügyeltek rá.
Ezért voltak erősek, hatalmasok,
nem ilyen beszari nyomorultak, mint a mostaniak.”

„Megváltás a tudatlanságból, érzéketlenségből csak önmagunk szellemi csiszolódása révén lehetséges, mely kinek-kinek saját magaslatán megvilágosodáshoz vezet.”

„Amikor elkövetkezik a legeslegnagyobb vezeklés napja, akkor hiába, tanács nem lesz többé sehol. Az utolsó mozdulat pedig, hogy az örök természet Első princípiuma, a tűz, a külső természetet elnyeli. A nagy vezeklés végén a külső világ Isten haragjában elég. Ehhez mi ma nem értünk. De azok után, amik történtek, és azok előtt, amiket látunk, elhisszük. És félünk…

Milyen szánalmas és bárgyú reménykedés, hogy a világ megjavul, a válság szépen elmúlik és a történet csak úgy magától, tőlünk függetlenül, az emberiséget a boldogsággal meg fogja ajándékozni. Könnyezni való baromság. Az elhazudott létezés hülye fantazmagóriája: reménykedni abban, hogy van embertől és személytől független történet és fejlődés, és az Apokalipszis “happy endben” végződik. Csak úgy, a személy hozzájárulása és akarata és erőfeszítése és bevetése nélkül…

Idiótának kell lenni, hogy az ember a tőle független változásban, vagy pláne javulásban hinni tudjon, az olyan változásban, amelyben tevékeny része nincs. A jó és az egyre jobb világ nem a személytelen fejlődés eredménye, amelynek kellemes előnyeit, mint a napfürdőt, élvezni lehet. Az embertől független úgynevezett haladás rémeszményére az összes csibészek azonnal fülüket kezdték hegyezni. Hiszen összes gazságaidat most már nyugodtan űzheted tovább. A világ tőlünk függetlenül halad. Nincsen semmi baj. Hajrá! Éljen a haladás!”

A semmittevésnél bármi jobb, de ostobának sem kellene lenni.
Egy sátáni világrendet egy szkíta nem szolgál, de fejjel menni a falnak, dilettáns módon, hosszú börtönévekkel büntettetni magát, nem tanúskodik nagy szellemi magasságról…

Egy sátáni, romlott, feketefejű világot nem lehet gyerekes módszerekkel fenyegetni, legyőzni meg pláne.
Persze, letérdelni sem szabad előtte…

Nimród az idők hajnalán az egész emberiséget a sötétség ura ellen lázította, és le akarta győzni…

„Az ember mozdulhat parancsra. A fiú követheti atyját. De ne feledd, ha királyok mozgatnak is téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten előtt állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, vagy hogy az erény nem volt járható út a számodra. Az nem lesz mentség.”

„Zendüléskor illő kitűzni a zendülés lobogóit.
Ló, meg ökörfarok, ezek a zendülés, a hadiállapot jelei.
Bárki fia lássa messziről, itt baj van!
Nincs utálatosabb a megfutamodó férfinál!”

„AHOL NEM ÍGY JÁRJA, A HON VESZIK EL!”

Szkítiában már túl kevés a szkíta! Annál több a feketefejű.
De a testvérnek meg kell találnia a testvért! Ez létkérdés lesz az elkövetkező nehéz időkben.

„Ha pedig barátul választottunk már valakit, következik a szövetség s a legnagyobb eskü, hogy bizonyára egymással fogunk élni, s ha kell, egymásért meghalni. És így teszünk is; mert mihelyt bemetszvén ujjainkat serlegbe csöpögtetjük a vért, s kardjaink hegyét bemártván egyszerre iszunk mindketten belőle; semmi sincs, mi ezután minket szétválaszthatna.”

-a „fogadós”-