“a harmadik erő”

“Mivé lettél Hazám? Hol vannak a hősök?
Fentről, ha lenéznek ránk, mit látnak az ősök?
Egy szétszéledt nemzetet, egy romlott országot,
bármerre is nézünk egy mocskos világot.

Egy züllött világot, hol vallják az emberek,
hogy boldognak lenni csak is pénzzel lehet.
Hol eltűnt a hagyomány, eltűnt a tisztelet,
s utolsóként kullog a hazaszeretet.”

„Nemes lovag-ősök fehér liliomán tipródik a nemzet.”

Mindez az állapot tökéletesen látszott a „nemzeti ünnepünkön”, ami mára már se nem nemzeti, se nem ünnep.
Politikai eszközzé silányodott vietnami huszárral, zsidó vattacukros giccsparádéval, „rákay philip”-féle citrom díjas („magyar narancs”), hazafias kötelességből megtekinteni nagyon ajánlott mozifilmmel, ami csöpög a hatásvadász tehetségtelenségtől…

A NER lassan süllyedő hajóját a kivénhedt és egyre erőtlenebb hajóskapitány próbálja tovább kormányozni a „fekete mély vízen, fehér sziklák alatt”, egyre tragikomikusabb erőfeszítéssel, mert egyre nyilvánvalóbb mindenki számára, hogy „habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, azért a víz az úr”! Persze jöttek a szokásos orbáni lózungok, a kis egér fenyegeti az elefántot stílusban. Van, aki még beveszi ezt, sőt, igényli… Vakok között az egyszemű a király… Torz tükörben még a varangy is lehet királyfi, és mindig akad egy hiszékeny királylány, aki csókolgatja, mert hátha…

„A Fekete Kányák rendje hatalomra tesz szert és zsarolja a Kiskanászt, aki jót akarna, de rosszul. Zsarolja egy siheder kori barátja is, aki nagy vagyont harácsolt össze és villogó ruhában futkározik. Huszonöt strázsa ügyel rá. A Kiskanász – vásári hintások sarja -, igazságos szigort akar, de az sanyargatássá fajul. A nép lehurrogja, de nem tágít. Régi helyébe hevenyészett törvényt erőszakol. Magára haragítja a Hadakat.”

A beszédben megfenyegette az árulókat.
Az árulók, akik nem az ő útjukat járják, nem az ő erkölcsi-, és szellemi szintjükön vannak, egybemosva a valódi hazaárulókkal, a hazánk ellen ténykedő balos-libsi tényleges nemzetgyűlölőkkel.
De
a nemzetet meglopókat,
a jogállamot, Alkotmányt háborús vészhelyzettel kiiktatókat,
a földjeinket, vizeinket strómanok által idegeneknek kijátszókat,
az uzsorás végrehajtó maffiát működtetőket,
a kínaiaknak és a zsidóknak az országot átjátszókat,
a kényszervakcinával minket halálba zsarolókat
nem nevezte árulóknak.
Nem, mert ahhoz valódi tükörbe kellett volna a hordó-szónoknak néznie…
Maradtak hát a semmitmondó, már kínos lózungok, az Osho-, meg Coelho idézeteknek is gyenge bölcsesség-morzsák, a féligazságnak sem elég hazugságok, a bűnbakképzés, és a gyűlöletkeltés, egy kis fenyegetéssel fűszerezve.
Hajrá magyarok!
Taps!

(„A galambnak álcázott karvaly és a kánya, égig érő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól, rondán cselekszik. Zsákja feneketlen.”)

A komplett „ellenzék” szokás szerint impotens volt. De hát mit is kezdhetne a komcsi-libsi bagázs egy nemzeti ünneppel? Négernek a napolaj…

(„A Paprikajancsi buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet. Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket.”)

„Már mindent elkótyavetyéltek. Paprika Jancsi utat tapos a Kiskanásznak, aki azt hiszi magasba szállt, pedig csak Paprika Jancsi csúszott mélyre. Koronát áhít…”

Viszont, a semmiből „felbukkant” a „harmadik erő”, Magyar Péter, Varga Judit ex férje, a „csillagszemű, igazmondó juhász”, aki köpönyeget cserélt. Suba a subához, guba a gubához… Még a neve is „Magyar”, de jó!

A háttérhatalom cseréli a bábjait, de a bábszínház megy tovább. Elég két báb, és kész a műsor: Vitéz László, és az ördög, papuskáim. Ez mindig beválik. Jobbos-balos, liberális-konzervatív, demokrata-republikánus, jó zsaru-rossz zsaru, nem bonyolult, de évszázadok óta jól bekajálják az egyszerű népek.

(„A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!”)

Megteremtik a megosztottságot, melyben ők a nevető harmadik fél. Létrehozzák a tézist és az antitézist, ezek harcolnak, míg ők leszedik a hasznát, ez az „aratás”. Aztán a tézis és az antitézis harcából megszületik a szintézis. És még örül is a sok birka nép neki. Kiegyezés, megbékélés…

A kissé bátortalan és bagadozó, kezdő szónok, ez a kis remegő hangú, magyar Szókratész, Magyar Péter elő is adta a „szintézist”. A „program”, a ”megoldás” a romlottság és gondok megoldására egy konzervatív-liberális haditerv, mert nekünk mindig „Mohács kell”!

„Ifjak sereglenek a Kiskanászt szavak erejével trón fosztani. Őt bugrisok védelmezik a Kányával szövetségben. Ez vérontáshoz vezethet.”

Konc a népnek, időhúzás, parasztvakítás, reménynek hazudott lidércfény.

Ember! A rendszeren belül NINCS megoldás akár most jössz a templomból, vagy a moziból, piros a paradicsom, ez még a Holdról is jól látszik. Maga a rendszer rossz. Minden rendszeren belüli megoldás rossz.

Semmi sincs kontroll nélkül.
Próbálj meg csak kilépni a rendszerből…

„A Kiskanász hegyekből vár segítséget ígéretekkel…”

A totális kontroll pedig még ezután jön. Kínai felügyelettel, kínai módszerrel, kínai rendfenntartókkal. Az ujgur testvéreink elleni népirtásukban már jól bevált módszerek ezek: teljes diktatúra, jogfosztás, 15 perces városok, digitális rabszolgaság.

(„Asszonyainkat, mint birtokolt barmot lerángatják családi küszöbükről fertőző hodályokban szülni.”)

Debrecen és Szeged lesz az első. (Ráadásul, ha mondjuk, teljesen véletlenül egy „aksi” gyárat (ahol folyhat éppen robot, vagy drón gyártás is, esetleg vegyi fegyver… ki tudja, hisz senki magyar oda be nem juthat…) „ukrán”, „NATO” támadás érne, ahol kínai állampolgárok halnának meg, az már „casus belli”, ürügy egy európai háborúra Kínának.

„Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot- a bikát nyergelő asszonyra.”)


„Sehonnani bitang árulók ínségbe, romlásba döntik a nemzetet.”

Ebben a hatalmi játékban a magyaroknak ujgur, vagy palesztin sorsot szántak. Ne legyenek illúzióink. Bárcsak lehetnének…

Nos, ez a hazaárulás.

(„Megérkeznek a haza elárulói, sértődöttek, és idegenek…”)

„Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörténik majd Hungáriában.”

(„Költőiket elfelejtik gyorsan, akárcsak régi énekeiket, magyar se marad sok a honban, de magyarul szólnak az idegenek.”)

Cigányútra tévedt az ország.
„A vándor nép keserüli meg ocsúja garázdaságát. Ezeken nagyra nő a rájuk rakott szarv. Szítják, tüzelik őket távoli idegenek, akik vizeinket szomjazzák, földjeinket éhezik. Ezek egy része sivatag elől fut, más részük tenger elől menekül.”

„Róka, s hiéna vezeti a népet, alattuk szétesik az ország. A róka egyedül sokat téved, a hiéna megássa a sírját. Végtelen a nép ostobasága, de lassan feltámad az új erő, nem hallgat róka hiéna szavára, Pannónia nem lesz dögtemető.”

„Csak alvilág van meg Ál-világ. Az értelem elvándorol. Még nincs, aki véres kardot hordozna körbe, de érlelődik a vihar…

„A Csillagszemű Asszony fohászkodtat a MAGYAROK ISTENÉ-hez, annak erejét növelendő…
Erő támad, sebes forgószél.”

„A kertek művelői könnyen vészelik át a nehéz időket, mert más módon se pénz, se posztó. Előrelátó ki kamrát tölt.”

„Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja.”

„Oltalmazó rejtekhelyről gondoskodik, aki hallgat az Egekből sugallt igékre.
A Holdfényes Asszony köreveteket épített, alattuk rejtekekkel.”

„Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is.”

Kína a „sárga veszedelem”.
A „zenélő sivatagok tigrise” nem Kína, bár mostanában egyesek ezt szeretnék velünk elhitetni. Tudjuk, hogy miért…

„A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.

Áldanak Földnek és Égnek, víz- szerrel, tűz-szerrel. Szívben, gondolatban, test és lélek mozdulataival, a Nap és a Hold járásának ösvényén. A haragosok megbocsátanak egymásnak…”

„Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, és böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé.”

Ez az igazi út, a harmadik erő.

Meddig lehet élni még egy ilyen világban, ahol semmit nem teszünk egymásért?
Ahol a legalja van legfelül: a tolvaj, hazug, áruló, erkölcsi nulla?
Mindenki csak hallgat?
Minden hiába?
Pedig gyáva népnek nem lehet hazája!

„Minden jövendölés ókumálás, a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé.
Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívelitek az ősök intelmeit.”

„Nincs az a tűzkerék, ami eltapossa,
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza!”

-a „fogadós”-

Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .