GUTKELED

A TURUL NEMZETSÉG, vagy Turoly nemzetség (Túroly) ősi Árpád-kori nemzetségeink egyike, NIMRÓD vérvonalának nemzetsége. A fennmaradt hagyományok szerint, amikor a „honfoglaláskor” (Turul Nemzetség hazatérésekor) az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot, az Érmelléket és környékét a Turul Nemzetség kapta meg.

A Turul Nemzetségbeliek ősi birtokai Berettyószéplak környékén és Érmelléken feküdtek. Érmelléki birtokai a GUTKELED NEMZETSÉG és más középbirtokos kisnemesek birtokai között terültek el.

Mivel sokan keverik a Gutkeledeket és az úgynevezett idegen, német lovagokat, ezért tisztázni kell, hogy a kettő nem ugyanaz. Atila (Etele) vérvonala is Nimród jogán a Turul Nemzetség. Utódai MIND TURULOK! Így nem csak az Árpád-háziak, hanem a Gutkeledek is.

Atila / Etele az európai hunok leghíresebb nagykirálya.
A Képes krónika szerint: “Atila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.

Az ETELE (Atila) szó eredetileg nem mást jelent sumérul, mit UTU-LU.
Ez a szó pedig nem mást, mint – Nap Ember [Nap Hun] vagyis a Nap Isten Fia.

Atila számos utóda közül Csaba királyfi arany ágacskája az Árpád-ház vérvonala.
Azonban Csaba volt a legfiatalabb gyermeke Atilának.

Hol van Atila több tucat fiúgyermekének – akik idősebbek voltak Csabánál- a családja, akiknek több jogalapjuk lehetett volna a trónra, mint az Árpád-háziaknak?

Atila fiának, Aladárnak a vérvonala a Gutkeled nemzetség.

A Gutkeled család évszázadokon keresztül olyan Rákóczikat, Bocskaiakat, Batthányiakat, Dobót, Ady-t adott a nemzetnek, akiknek a családfája Aladáron keresztül Atiláig nyúlik vissza.

Ha egy Árpád-házi uralkodónak joga volt Magyarország trónjára ülni, akkor egy Gutkelednek kétszeres joga lehetett volna hozzá!

Miért kellett őket elrejteni, átnevezni, kitörölni a krónikákból?
Ez a kérdés nagyon összetett. Amiért a Pálos rendet is el kellett fogadtatni a Vatikánnal…

A pilisi királyi/szakrális központban az elrejtést, menekítést már a XII. század elején megkezdték. Azaz az általunk is ismert krónikák keletkezése idején már javában zajlott.

A menekítés a legfontosabb szakrális kincs menekítésére irányult. De mi lehet nagyobb szakrális kincs, mint Atilla élő vérvonala? Mi lehet értékesebb, mint a több ezer éves nemesi múlttal, szakralitással rendelkező nemzetségek átmentése a történelem viharában?

De ennek a menekítésnek egy nagy ára volt: lassan már e híres családok leszármazottai is elvesztették a valós eredettudatukat – átmenetileg.

De mintha ez is benne lett volna abban a nagy pakliban, hogy lesznek majd olyan gondolkodók, kik össze merik rakni a kirakós egyes darabjait, akik mernek szabadon gondolkodni, és akik lesznek annyira bátrak, hogy ki merjék mondani a hihetetlent.”

Hiszen meg is van írva:

Nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne.

(Lukács 8:17)

„Őseik titkát őrzik, fehéren, tisztán, bölcsen,
kivárva, amíg felnő egy igaz hitű új nemzedék,
a sok mélyre ásott igazság tiszta lelkű befogadására.”

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .